A koszovói biztonsági erők legalább harminc fegyverest zártak körül egy kolostorban, miután a helyszínen lelőttek egy rendőrtisztet – közölte az ország miniszterelnöke.
Albin Kurti szerint a csoport az észak-koszovói Banjska falu egyik kolostorában tartózkodik, és már felszólították őket, hogy adják meg magukat.
Kurti úgy véli, szervezett bűnözők támadták meg országát Szerbia politikai, pénzügyi és logisztikai támogatásával. Az általa terrorista akciónak nevezett támadásban pedig egy másik rendőr is megsérült.
Koszovóban a májusi vitatott helyhatósági választások és az azt követő erőszakos összecsapások után még mindig nagy a feszültség. Az EU közvetítésével folytatott, a helyzet stabilizálását célzó politikai tárgyalások megrekedtek.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amit Szerbia – legfontosabb szövetségeseivel, Kínával és Oroszországgal együtt – nem ismer el.
Sok szerb ugyanis Koszovót, vagyis magyarul Rigómezőt tekinti nemzete szülőföldjének. A Koszovóban élő 1,8 millió embernek viszont – a BBC szerint – a 92 százaléka albán etnikumú, és csak 6 százaléka szerb.
A vasárnapi lövöldözésre helyi idő szerint hajnali 3-kor került sor, miután a rendőrség megérkezett a szerb határhoz közeli Banjskába, ahonnan korábban a szerbek blokádjáról jelentettek.
A rendőröket különböző irányokból támadták meg „lőfegyverek arzenáljával, köztük kézigránátokkal és vállról indítható rakétákkal is” – áll a közleményben.
Miért lángol fel az erőszak Koszovóban?
„Egyenruhás fegyvereseket látunk… tüzelnek ránk, mi pedig visszalövünk” – mondta Veton Elshan koszovói rendőrségi tisztviselő az AFP hírügynökségnek telefonon Banjskában.
A szerb ortodox egyház közben közölte, hogy fegyveresek rohamoztak meg egy kolostort a Leposavic megyében található faluban, ahol az észak-szerbiai Újvidékről érkező zarándokok tartózkodnak.
Kurti hangsúlyozta, hogy az elkövetőket és azokat is, akik a parancsokat kiadták, meg fogják büntetni.
Vjosa Osmani koszovói elnök az eset kapcsán kifejtette, a szerb bűnbandák által szervezett incidens támadás a törvényes rend és a Koszovói Köztársaság szuverenitása ellen, és elítélte Szerbia nyílt agresszióját Koszovóval szemben, egyben felszólította az ország szövetségeseit, hogy támogassák Koszovót a törvényes rend helyreállításában.
A koszovóiakhoz pedig azzal fordult, hogy maradjanak egységesek, miközben bizalmáról biztosította a koszovói rendőrséget.
Szerbia nem kommentálta az incidenst.
Borrell a tárgyalások megszakadásáért a koszovói kormányfőt hibáztatta
Észak-Koszovóban májusban azért törtek ki a zavargások, mert albán polgármestereket neveztek ki a szerb többségű településeken, miután a szerbek bojkottálták a helyi választásokat.
A békefenntartásról gondoskodó NATO további 700 katonát vezényelt Koszovóba, hogy a választásokat követően az észak-koszovói Zvecan városában kitört zavargások ellen fellépjen.
Az összecsapásokban mintegy 30 NATO-békefenntartó és több mint 50 szerb tüntető sérült meg.
Az EU közvetítésével folytatott legutóbbi tárgyalások a múlt héten meghiúsultak. Josep Borrell, az külpolitikai vezetője Kurtit hibáztatta, amiért nem hozta létre a szerb többségű önkormányzatok társulását, amely nagyobb autonómiát biztosítana számukra.
