PISA-felmérés: Magyarországon sikerült javítani az eredményeket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMíg az OECD országok – köztük az oktatási „mintaállamok” átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében nem volt szignifikáns változás – hangsúlyozta a legutóbbi PISA-mérés friss eredményeit bemutató sajtótájékoztatón kedden az Oktatási Hivatal elnöke.
Nagyot esett az OECD-átlag
Brassói Sándor elmondta: a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD kedden közzétette a 2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) mérés eredményeit. A mérés hazai lebonyolítója az Oktatási Hivatal (OH) volt.
A nagyon fontos látleletet adó, a 15 éves diákok szövegértését, valamint matematikai és természettudományos készségeit mutató vizsgálat meglepő eredményeket hozott – jelentette ki az OH elnöke, aki közölte, hogy nagyon nagy visszaesés volt olyan, oktatási mintaországnak tartott államok esetében, mint Izland, Norvégia, Hollandia, sőt Finnország, a világ eddigi éltanulója. A német diákok eredménye is sokat romlott.
Németországban beütött a menetrendszerinti PISA-sokkKritikán aluli lett a német diákok PISA-tesztje is, ráadásul mindhárom területen romlott a teljesítményük. |
Magyarországon azonban a járvány és a nehéz gazdasági helyzet dacára sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeken, a digitális átállást is sikerrel vették a tanulók, még a rosszul teljesítő diákok aránya is csökkent
– tette hozzá Brassói Sándor.
Kitért arra, hogy bár a mérést általában háromévente szervezik meg, a Covid-járvány miatt ezúttal később került rá sor, és teljesen digitális alapon zajlott, szokás szerint komoly minőségbiztosítás mellett. Az eredmények igazolták azt, amitől a szakemberek tartottak: az oktatási rendszereket olyan hatás érte a pandémia során, ami világszerte visszavetette a diákok teljesítményét, sokan lemaradtak a tantermen kívüli oktatás miatt – mondta az OH elnöke.
Velkey Kristóf Gábor, az OH köznevelési elemzési főosztályának vezetője közölte: a 2022-es PISA-felmérés az eddigi legnagyobb részvétellel zajlott, 37 OECD-tagország és 44 partnerország vett benne részt. Magyarországon 270 oktatási intézmény 6198 tanulója töltötte ki a teszteket.
Kelet-Ázsia messze kiemelkedik
Matematikából az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, a magyar tanulóké 473 pont; természettudományból az OECD-átlageredmény 485 pont, a magyar diákoké 486 pont, szövegértésből az OECD-átlag 476 pont, a magyar eredmény 473 pont
– részletezte a főosztályvezető.
A magyar eredmények egyébként 2018-ban a következők voltak. Matematika 481 pont, szövegértés 476 pont, természettudományok 481 pont, tehát az első két területen romlott a teljesítmény, természettudományokból viszont a járványhelyzet dacára sikerült javítani, pedig 2018-ban is jobb eredményt értek el ez utóbbi téren a hazai 15 évesek, mint a 2015-ös 477 pont.
Beszámolt arról is, hogy matematikából hat kelet-ázsiai ország – Szingapúr, Makaó-Kína, Tajvan, Hongkong-Kína, Japán és a Koreai Köztársaság – minden más részt vevő országnál jobb eredményt ért el, az európai államok közül Észtország és Svájc teljesítménye emelkedik ki.
Szövegértés területén a hat legjobban teljesítő ország Szingapúr, Írország, Japán, a Koreai Köztársaság, Tajvan és Észtország. Természettudományból Szingapúr, Japán, Makaó-Kína, Tajvan, a Koreai Köztársaság és Hongkong-Kína bizonyult a legsikeresebbnek, az európai uniós államok közül pedig Észtország.
Velkey Kristóf kitért arra is, hogy a PISA-vizsgálat képességskálákon helyezi el a diákok eredményeit; az EU célkitűzése, hogy az alapszintnek számító 2. képességszintet el nem érő tanulók aránya mindhárom mérési területen 15 százalék alá csökkenjen.
A magyar tanulók felülmúlják az OECD átlagát, és viszonylag könnyen beilleszkednek a közösségbe
Matematikából a 2. képességszintet elérők aránya most OECD-átlagban 68,9 százalék volt, a magyar eredmény 70,5 százalék, szövegértésből az átlag 73,7 százalék, Magyarországon 74,1 százalék, természettudományból ugyanez az aránypár 75,5, illetve 77,1 százalék.
A PISA-mérés adatai azt mutatják, hogy az egy főre jutó nemzeti össztermékhez képest magasabb szinten teljesítünk – emelte ki a főosztályvezető. Elmondta azt is, hogy a családi háttér eredményekre gyakorolt hatását mutató magyar ESCS-index (economic, social and cultural status index) megegyezik az OECD-átlaggal.
Brassói Sándor rámutatott arra is, hogy a vizsgálat során a magyar tanulóknak az OECD-átlagnál (76 százalék) nagyobb hányada, 81 százaléka vallotta, hogy könnyen szerez barátokat az iskolában, és nagyjából ugyanennyien érzik a közösséghez tartozónak magukat.
A tanulók elégedettsége az életükkel sok országban romlott az elmúlt években, az OECD-államokban 2018-ban a tanulók 16 százaléka, 2022-ben már 18 százaléka nem volt megelégedve az életével. Magyarország esetében ezzel ellenkező tendencia volt megfigyelhető, 2022-ben a magyar tanulók 13 százaléka nem volt megelégedve az életével, 2018-ban ez még 16 százalék volt – fejtette ki az OH elnöke.
Megjegyezte: a magyar tanulóknak mindössze 7 százaléka nem érzi biztonságban magát az iskolába menet, 5 százaléka a tanteremben és 8 százaléka az iskola más helyiségeiben, ezek 1-2 százalékkal alacsonyabb értékek, mint az OECD-átlag.
