Elsősorban a gyermekeket érinti a paraszomnia, azaz alvászavarok egyik típusa, az alvajárás, aminek kapcsán a Semmelweis Egyetem új kutatása során arra keresték a választ, hogy van-e különbség az ebben szenvedő generációk és nemek viselkedésében.
Az alvajáró gyerekek többsége néhány év alatt kinövi ezt a jól ismert alvászavart, ami a gyermekek 10-15 százalékát érinti, felnőttkorra ez az arány 3-4 százalékra csökken.
Időskorban már nagyon ritka az alvajárás, ami egyébként veszélyes is lehet, elsősorban az érintettekre, de a cselekvés jellegétől függően másokra is. Az alvás alatti szokatlan viselkedés legtöbbször ártalmatlan, de a szakirodalomban alvajárás közben végrehajtott erőszakos cselekményeket is leírtak már.
A kutatás során a YouTube-on kerestek a szakemberek „alvajárás”, „szomnambulizmus”, „alva evés”, „alvásszex”, „alvás alatti beszéd” és „alvás közbeni agresszió” kifejezésekkel angol, francia, német, magyar, portugál és orosz nyelven videókat. Összesen 758 kapcsolódó felvételt találtak, ebből 224 videót választottak ki, melyeken paraszomniás epizódok láthatók.
A paraszomniások gyakran végeztek összetett tevékenységet alvajárás közben, a nők kétszer gyakrabban kerültek veszélyes helyzetbe, mint a férfiak.
Az érintett agyának egy része mélyen alszik, míg egy másik agyterület ugyanakkor ébren van.
Előfordulhat, hogy az alvajáró éles tárgyakat vesz kézbe, kisétál a házból vagy éppen autóba ül és elhajt. Nem kizárt, hogy a félig alvó személy eszik vagy szexuális tevékenységet végez
– magyarázza Vivian Correa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója, a Journal of Clinical Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.
A paraszomniák egy másik típusa az alvás úgynevezett gyors szemmozgásos vagy álomszakaszában jelentkezik. Ebben az esetben hiányzik az alvásra egyébként jellemző bénultság, így az érintettek „megvalósíthatják”, amit álmodnak. Menekülhetnek vagy éppen támadhatnak az álom tartalmának megfelelően, ezzel pedig sérüléseket okozhatnak másoknak vagy saját maguknak.
A vizsgálatban, az idős férfiaknál 40-szer gyakoribb volt ez a magatartás, mint a fiatalabbaknál, és 70-szer gyakrabban hajtottak végre bonyolult kéz- vagy karmozgásokat az ágyban.
A legtöbb érintett csak egy-egy traumatikus alvási epizód után fordul orvoshoz. A kockázati tényezők azonosítása azonban segíthet megelőzni ezeket a nyomasztó élményeket
– mondja Szűcs Anna, a Magatartástudományi Intézet neurológus-pszichiátere.
Kár szenvedni az alvászavartól, mert az kezelhetőÉletünk egyharmadát, körülbelül 25 évet alvással töltünk. Az alvás nem passzív folyamat, agyunk ezalatt is aktív tevékenységet folytat, amelyre számos tudományos bizonyíték van. Az alvásnak szerepe van a szervezet biológiai órájának, számos hormon kiválasztásának szabályozásában, az emlékezet megerősítésében. Az ébrenlét idejére az optimális frissesség fenntartásához az alvás nélkülözhetetlen, ám számos ember küzd alvászavarral. |
Az alvászavarok kezelésére vannak gyógyszerek, de első lépés a helyes alváshigiéné betartása. Fontos azonos időben kelni és nyugovóra térni, illetve eleget aludni, mivel az alváshiány kiválthatja és súlyosbíthatja a tüneteket.
A stressz és szorongás elkerülésével az alvás minősége is javulhat
– hangsúlyozza az egyetem közleménye a kutast összegezve.
