Európában is brutálisak a vagyoni egyenlőtlenségek. Az öreg kontinens leggazdagabb 10 százaléka a 67 százalékát birtokolja, míg a felnőtt lakosság alsó fele csupán 1,2 százalékát. Országonként is jelentősek az eltérések a Credit Suisse és a UBS 2023-as globális vagyonjelentése szerint.
Ha a nettó vagyont, vagyis a pénzügyi eszközöket plusz a háztartások tulajdonában lévő reáleszközök, elsősorban a lakások értékét nézzük, levonva ebből az adósságokat, s az úgynevezett Gini-együtthatót vizsgáljuk, ami azt mutatja, hogy mekkora vagyonrészt birtokolnak a leggazdagabbak, akkor a vizsgált 36 európai ország közül a vagyoni egyenlőtlenség skálája 2022-ben a szlovákiai 50,8-tól a svédországi 87,4-ig terjedt.
Svédországban a legnagyobb a vagyoni egyenlőtlenség
Izlandot leszámítva a vagyoni egyenlőtlenség meglehetősen magas az északi országokban. Finnország, Dánia, Norvégia és Svédország mind a tabella első felében végzett, Svédország pedig összességében a lista élén áll.
Az EU „négy nagy” gazdasági hatalma közül Németországban mérték a legmagasabb vagyoni egyenlőtlenségi Gini pontszámot (77,2), ezt követi Franciaország (70,3), Spanyolország (68,3) és Olaszország (67,8). Az Egyesült Királyság, amely korábban az EU tagja volt, és még mindig a „négy nagy” közé tartozik az európai kontinensen, 70,2 pontot ért el.
Míg a skála másik végén Belgium (59,6), Málta (60,9) és Szlovénia (64,4) sorakozott Szlovákia mellett a legkisebb vagyoni egyenlőtlenségekkel.
Meglepő lehet, hogy az északi országok általában ilyen magas pontszámot érnek el a vagyoni egyenlőtlenségek tekintetében, amit dr. Lisa Pelling, a stockholmi székhelyű Arena Idé agytröszt vezetője az adórendszerrel magyaráz. Mondván,
Emellett nagyon alacsonyak a vállalatokra kivetett adók is. Ez azt jelenti, hogy a gazdagoknak sok lehetőségük van arra, hogy még gazdagabbak legyenek. Míg az érem másik oldala a svéd jóléti rendszer. Az emberek biztonságban érzik magukat az állami egészségügyi rendszerben, van nyugdíjuk, biztosításuk, betegszabadságuk és munkanélküli járadékuk, ezért kisebb az ösztönzésük arra, hogy pénzt tegyenek félre.
A vagyoni egyenlőtlenség legfőbb tényezője a lakhatás
Azokban az országokban, ahol magasabb a lakástulajdon aránya, általában alacsonyabb a vagyoni egyenlőtlenség, míg azokban az országokban, ahol a pénzügyi eszközök jellemzőbbek, általában nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség
– mondta Sándor Eszter és dr. Carlos Vacas-Soriano, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) kutatási menedzsere. Hozzátéve: az önkéntes nyugdíjak és az életbiztosítások fontos szerepet játszanak a vagyoni egyenlőtlenségekben. A nyugat-európai országokban az emberek nagyobb valószínűséggel tudnak megtakarítani nyugdíjas éveikre, egyrészt azért, mert magasabb a jövedelmük, másrészt azért, mert jobban hozzáférnek a nyugdíjba vonulás utáni önkéntes jövedelemszerzési eszközökhöz, mint a kelet- és dél-európai állampolgárok.
Érdekes, hogy a nagy európai országok, nevezetesen az EU négy nagy állama és az Egyesült Királyság közül a vagyoni egyenlőtlenség csak Németországban csökkent jelentősen (mínusz 4,3) 2000 és 2022 között a Gini mutató szerint. Míg az Egyesült Királyságban árnyalatnyi (mínusz 0,4) az elmozdulás.
Sosem látott vagyonkoncentráció zajlott le Magyarországon
– ez derült ki a nemrégiben megjelent Vagyonkezelési Évkönyvből, mely szerint a leggazdagabb tíz százalék a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, azon belül a legfelső egy százalék a vagyon harmadát.
