Megszólalt Christine Lagarde az inflációról: az EKB elnöke nem látja a másodkörös hatásokat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz EKB még a hónap első felében kamatot emelt, miután az infláció 3 százalék fölé emelkedett. A befektetők azóta azt találgatják, hogy a jegybank szükségesnek látja-e további szigorító lépések megtételét az árnyomás mérséklése és annak érdekében, hogy az inflációs várakozások ne távolodjanak el a 2 százalékos céltól. Az EKB elnöke, Christine Lagarde most megnyugtató szavakat közölt a Reuters szerint, legalábbis azokhoz a lehetséges forgatókönyvekhez képest, amiket az EKB az iráni háború nyomán elszabaduló energiaár-emelkedés, és annak inflációra gyakorolt hatása nyomán korábban felvázolt.
Fotó: AFP
Közepes üzemmódban figyelik az inflációt az EKB-nál
Lagarde, aki korábban három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jegybanki reakciókra, hétfőn úgy fogalmazott, hogy a valutaunió jelenleg „a középesen erős” forgatókönyvet éli meg:
az infláció a cél fölé emelkedett ugyan, de nem olyan tartós mértékben, amely agresszív beavatkozást indokolna, ezért elegendő lehet egy mérsékelt monetáris politikai korrekció.
„Jelenleg a második esetről beszélhetünk” – mondta az EKB elnöke az Európai Parlament illetékes bizottságának meghallgatásán, arra utalva, hogy az év második felére nézve három lehetséges, a várt hatások intenzitásában eltérő forgatókönyvet állítottak fel az intézménynél. „A sokk túl nagy ahhoz, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk anélkül, hogy veszélybe sodornánk inflációs célunk teljesülését.
Ugyanakkor egyelőre nem látunk bizonyítékot arra, hogy az inflációs várakozások elszakadnának a célértéktől, vagy hogy olyan másodkörös hatások jelentkeznének, amelyek jelenleg erőteljesebb monetáris politikai választ indokolnának
– tette hozzá.
Ezek indokolják az EKB stratégiai nyugalmát
Az EKB elnöke szerint a jelenlegi, jelentős részben az iráni háborúhoz köthető inflációs sokk kisebbnek tűnik a 2021-2022-es időszakban tapasztaltnál, amikor a jegybank rekordütemű kamatemelési ciklusra kényszerült.
A gazdasági környezet is eltérő:
- erősebb a munkaerőpiac,
- magasabbak a jövedelmek, miközben
- a világjárvány utáni kínálati nehézségek továbbra is éreztetik hatásukat.
Lagarde ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az EKB nem lehet elbizakodott, mivel a bérek alakulása érzékenyebben reagálhat az újabb behatásokra, tekintettel arra, hogy az euróövezet gazdasága a közelmúltban hosszabb időn át magas inflációval szembesült.
A gazdasági növekedési kilátásokkal kapcsolatban megismételte a jegybank korábbi előrejelzését. Szerinte
a beruházások – különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztések – továbbra is élénkek, a háztartások pénzügyi helyzete pedig összességében stabil, ami bizonyos védelmet nyújt a gazdaságnak a magasabb energiaárak negatív hatásaival szemben.
Ugyanakkor összességében úgy fogalmazott, hogy „a kilátások továbbra is bizonytalanok: az infláció esetében felfelé mutató, míg a gazdasági növekedés tekintetében lefelé mutató kockázatokkal kell számolnunk”.
