Káosz lesz Franciaországban, ha Le Penék nem szereznek többséget
Franciaország egy lépésre van attól, hogy a köztársaság modern kori történetében először szélsőjobboldali kormányt válasszon. A francia választások azonban káoszhoz vezethetnek, ha patthelyzet alakul ki a törvényhozásban.
A vasárnapi szavazás első fordulójában Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja végzett az élen, megelőzve a baloldali szövetséget, Emmanuel Macron elnök centrista koalíciója pedig a harmadik helyen végzett. Július 7-én, vasárnap a választók ismét az urnákhoz járulnak, hogy meghozzák végső döntésüket. A tét nem csupán a francia parlament jövőbeli összetétele, hanem az EU második legnagyobb gazdaságának stabilitása, valamint a NATO és az Európai Unió politikai ereje.
A francia választási folyamat bonyolult, és a pártok vezetői sürgősen próbálják kitalálni, hogyan játszhatják ki a rendszert, hogy az általuk preferált eredményt érjék el. Macron és szövetségesei számára a választás különösen fájdalmas: vagy abba a reménybe kapaszkodnak, hogy a választók támogatják liberális ajánlatukat, vagy pedig meghajolnak a valóság előtt, és pártjukat a radikális baloldaliak mögé állítják, hogy megakadályozzák Marine Le Penék hatalomra kerülését.
Egyetlen szavazat sem a szélsőjobboldalra. Érdemes emlékezni arra, hogy [a 2017-es és 2022-es elnökválasztásokon]... a baloldalon mindenki ezt a vonalat tartotta. Enélkül önök és én nem lennénk itt
– mondta Macron állítólag a kabinet tagjainak egy hétfői ülésen az RTL szerint – jelezve, hogy az elnök mindent hajlandó lenne beáldozni a második fordulóban.
Francia választások – a bonyolultnál is bonyolultabb
A francia parlamenti képviselőket nem arányos képviselet alapján választják meg, hanem két szavazási fordulóban, 577 választókerületben, ahol a helyi viszonyok gyakran nagy szerepet játszanak. A második fordulóba akár négy jelölt is bekerülhet, a helyi részvételi aránytól és a szavazatoktól függően.
Az 577 szavazókörzetből 301-ben legalább három jelölt, általában a fő koalíciók – a Nemzeti Tömörülés, Macron centrista koalíciója és a baloldali szövetség – egy-egy jelöltje jutott be a második fordulóba.
Ezek azok a döntő csataterek, amelyek eldöntik a választás kimenetelét.
A Nemzeti Tömörülés a legtöbb körzetben vezet a versenyben. Ha az ezekben a körzetekben a harmadik helyen végzett jelöltek visszalépnek a választástól, az potenciálisan ellenük dolgozik, hiszen a Le Penékkel nem szimpatizáló szavazók valószínűleg összefognak, hogy az egyetlen megmaradt rivális jelöltet támogassák.
A folyamat azonban nagyon bizonytalan. Ezért a Nemzeti Tömörülésre vonatkozó mandátum-előrejelzések az első forduló után nagyon eltérőek, 230-tól 310 mandátumig terjednek. Az abszolút többség biztosításához a törvényhozásban 289 mandátumra van szükség.
Gabriel Attal, Macron miniszterelnöke még vasárnap este felszólította a harmadik helyezetteket, hogy pártállásra való tekintet nélkül lépjenek vissza, hogy megelőzzék a Nemzeti Tömörülés jelöltjeit.
A gond csak az, hogy az elnöki táborban nem mindenki hajlandó kihátrálni, a liberálisok, a baloldal és a szélsőbaloldal között hatalmas politikai szakadékok tátonganak.
Az első fordulót megelőző háromhetes kampány során a centrista politikusok azzal érveltek, hogy az Új Népfront nevű baloldali blokkot a szélsőbaloldali vezető Jean-Luc Mélenchon és az általa vezetett Engedetlen Franciaország mozgalom irányítja. Szerintük minden politikai „szélsőség” ellen egyformán kell harcolni. A szavazás első fordulója előtt Macron maga is odáig ment, hogy baloldali ellenfeleit a szélsőjobboldalhoz hasonlította, azt állítva, hogy sikerük „polgárháborúhoz” vezetne.
Ketyeg az óra
A második fordulóba jutott jelölteknek kedd este 18 óráig van idejük arra, hogy regisztrálják jelöltségüket. Néhány Macron-párti jelölt már bejelentette, hogy követi a miniszterelnök utasításait, és még a szélsőbal jelöltjei javára is visszalép. A helyzet azonban korántsem ennyire egyértelmű. Edouard Philippe volt miniszterelnök és Bruno Le Maire gazdasági miniszter is azt mondta, hogy szerintük nem szabad a szélsőbalra szavazni – még a Nemzeti Tömörülés ellenében sem.
Néhány jelölt még azt is kijelentette, hogy harmadik helyezése ellenére is versenyben akar maradni, még a mérsékelt erők baloldali jelöltjeivel szemben is, beleértve a francia Zöldeket és a szocialistákat.
A baloldalon egyértelműbbnek tűnnek a szavazási utasítások: az Új Népfront tömbjének minden vezetője felszólította a harmadik helyezetteket, hogy lépjenek vissza, ha a Nemzeti Tömörülés jelöltje vezet. Van azonban egy bökkenő. Még ha a liberálisok és a baloldal mindent meg is tesz, hogy megakadályozza Le Penék győzelmét, a végeredmény bizonytalan marad.
A választók ugyanis kevés jelét mutatják annak, hogy követni akarják a pártvezetők utasításait.
A vasárnapi szavazás előtt közzétett Elabe-felmérés szerint alig minden negyedik választópolgár szándékozik követni a pártok által adott szavazási utasításokat. A Nemzeti Tömörülés az első forduló kampánya során ragaszkodott ahhoz, hogy csak abszolút többséggel kormányozna, a párt most enyhít ezen az álláspontján. Vezetői azt mondják, hogy megpróbálhatnak más törvényhozókhoz is közeledni, különösen a konzervatív Les Républicains csoporton belül, hogy többséget alakítsanak ki.
Ajánlott videók
Trump a békecsúcs kellős közepén, az egész világ előtt hitet tett Orbán Viktor mellett: "Te fantasztikus vagy, lesz most egy választás, 100 százalékban mögötted állunk" – videó
