A magyar kormány is támogatja az unió szabadkereskedelmi megállapodásait
A magyar export unión kívüli országok felé történő bővítése versenyképességünk egyik alappillére, ezért a magyar kormány számára fontos az EU szabadkereskedelmi tárgyalásainak felgyorsítása és a már megkötött egyezmények minél hatékonyabb végrehajtása – mondta Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára pénteken egy budapesti konferencián.
A Market Access Day (Piacrajutás) konferencián, melyet a KKM az Európai Bizottsággal és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel közösen szervezett, a helyettes államtitkár kifejtette: a gazdaság nyitottságát és exportorientáltságát jól jelzi, hogy amíg lakosságszámban Magyarország a 95. helyet foglalja el a világon, addig exportteljesítménye alapján a 34., a gazdasági kibocsátás alapján pedig az 56. helyen szerepel.
Az exportképes cégek a nemzetgazdaság egészét is segítik
Bihari Katalin szerint a külpiacokra történő belépéssel a cégek nemcsak saját növekedésüket alapozzák meg, hanem hozzájárulnak egy erősebb, versenyképesebb nemzetgazdasághoz. Elmondta azt is, hogy 2009 óta a magyar kivitel (2020 kivételével) minden évben növekedést mutatott. Az idei első háromnegyedévben az export a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt csökkent, de a húzóágazatok továbbra is stabilan teljesítenek. Ráadásul
az exportáló vállalatok negyede a kkv-szektorból kerül ki.
A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy a magyar elnökség célkitűzéseinek középpontjában az EU versenyképességének megerősítése állt, mert a kormány ebben látja az EU gazdaságának jövőjét. Ez szilárd alapokat fektetett le az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság számára. Mint mondta, a november elején az uniós vezetők által elfogadott Budapesti Nyilatkozat üzenete, hogy nemcsak követjük, hanem formáljuk is az eseményeket.
Fontos, hogy az EU a globális verseny meghatározó szereplője legyen
Bihari Katalin szerint a féléves elnökség során a kormány a szabályokon alapuló kereskedelem megerősítésére törekedett, hogy az EU a globális verseny meghatározó szereplője legyen. Hozzátette, hogy az elmúlt évek kihívásai, mint a világjárvány, a háború, a gazdasági konfliktusok, megmutatták az innováció, a reziliencia és az együttműködés erejét. Világossá vált, hogy a nyitott gazdaság nem magától értetődő kiváltság, hanem kemény munkát igényel. A kormány ezért tartja fontosnak az EU gazdasági térnyerésének szabadkereskedelmi megállapodásokon keresztül történő bővítését, ami
a magyar vállalatok számára is új lehetőséget nyit, és segíti, hogy kiszámítható módon érjék el a világ legdinamikusabban növekvő piacait.
Elmondta azt is, hogy a mostani konferencia célja, hogy az EU-n kívüli piacokat megcélzó vállalatok értékes információkat, gyakorlati tanácsokat kapjanak, megismerhessék a működő jó gyakorlatokat. Az olyan uniós platformok, mint az Access2Markets és az egyablakos panasztételi mechanizmus, egyszerűsítik a vállalatok harmadik országokba történő piacra jutását, és kézzelfogható támogatást nyújtanak a felmerülő piaci akadályok esetén.
Sok országgal kötött már szabadkereskedelmi egyezményt az EU
A rendezvényen ugyancsak megszólaló Denis Redonnet, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgató-helyettese és kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő elmondta, hogy jelenleg 76 országgal van az EU-nak szabadkereskedelmi megállapodása, ami a teljes uniós kereskedelmi volumen felét teszi ki. A kereskedelmi forgalom éves növekedési üteme ezekkel az országokkal 1-2 százalékponttal magasabb, mint azokkal, amelyekkel nincs ilyen megállapodás.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy
az uniós szabadkereskedelmi megállapodások a közvetlen unión kívüli magyar export mintegy 70 százalékát fedik le,
ami azt is jelenti, hogy van tér a növekedésre. Az Európai Bizottság szerint a magyar cégek mintegy 100 millió eurónyi vámot fizettek, ami elkerülhető lett volna. Jó példaként az EU és Kanada között 2017-ben megkötött szabadkereskedelmi megállapodást hozta fel, melynek megkötése óta a magyar kivitel 150 millió euróról 400 millió euróra nőtt.
Az uniós politikus azonban szólt a kihívásokról is, melyek között említette, hogy a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer gyengülése, a protekcionista, piacvédő intézkedések erősödése figyelhető meg világszerte, és egyre gyakoribb a kereskedelempolitika geopolitikai fegyverként történő alkalmazása.
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság támogatja az európai vállalatok uniós piacokon kívüli megjelenését, többek között az ingyenesen elérhető Access2Markets platformon keresztül, amely többek között a harmadik országok vám-, adó- és eljárási szabályairól nyújt információt.
