A magyar kormány is támogatja az unió szabadkereskedelmi megállapodásait
A magyar export unión kívüli országok felé történő bővítése versenyképességünk egyik alappillére, ezért a magyar kormány számára fontos az EU szabadkereskedelmi tárgyalásainak felgyorsítása és a már megkötött egyezmények minél hatékonyabb végrehajtása – mondta Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára pénteken egy budapesti konferencián.
A Market Access Day (Piacrajutás) konferencián, melyet a KKM az Európai Bizottsággal és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel közösen szervezett, a helyettes államtitkár kifejtette: a gazdaság nyitottságát és exportorientáltságát jól jelzi, hogy amíg lakosságszámban Magyarország a 95. helyet foglalja el a világon, addig exportteljesítménye alapján a 34., a gazdasági kibocsátás alapján pedig az 56. helyen szerepel.
Az exportképes cégek a nemzetgazdaság egészét is segítik
Bihari Katalin szerint a külpiacokra történő belépéssel a cégek nemcsak saját növekedésüket alapozzák meg, hanem hozzájárulnak egy erősebb, versenyképesebb nemzetgazdasághoz. Elmondta azt is, hogy 2009 óta a magyar kivitel (2020 kivételével) minden évben növekedést mutatott. Az idei első háromnegyedévben az export a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt csökkent, de a húzóágazatok továbbra is stabilan teljesítenek. Ráadásul
az exportáló vállalatok negyede a kkv-szektorból kerül ki.
A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy a magyar elnökség célkitűzéseinek középpontjában az EU versenyképességének megerősítése állt, mert a kormány ebben látja az EU gazdaságának jövőjét. Ez szilárd alapokat fektetett le az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság számára. Mint mondta, a november elején az uniós vezetők által elfogadott Budapesti Nyilatkozat üzenete, hogy nemcsak követjük, hanem formáljuk is az eseményeket.
Fontos, hogy az EU a globális verseny meghatározó szereplője legyen
Bihari Katalin szerint a féléves elnökség során a kormány a szabályokon alapuló kereskedelem megerősítésére törekedett, hogy az EU a globális verseny meghatározó szereplője legyen. Hozzátette, hogy az elmúlt évek kihívásai, mint a világjárvány, a háború, a gazdasági konfliktusok, megmutatták az innováció, a reziliencia és az együttműködés erejét. Világossá vált, hogy a nyitott gazdaság nem magától értetődő kiváltság, hanem kemény munkát igényel. A kormány ezért tartja fontosnak az EU gazdasági térnyerésének szabadkereskedelmi megállapodásokon keresztül történő bővítését, ami
a magyar vállalatok számára is új lehetőséget nyit, és segíti, hogy kiszámítható módon érjék el a világ legdinamikusabban növekvő piacait.
Elmondta azt is, hogy a mostani konferencia célja, hogy az EU-n kívüli piacokat megcélzó vállalatok értékes információkat, gyakorlati tanácsokat kapjanak, megismerhessék a működő jó gyakorlatokat. Az olyan uniós platformok, mint az Access2Markets és az egyablakos panasztételi mechanizmus, egyszerűsítik a vállalatok harmadik országokba történő piacra jutását, és kézzelfogható támogatást nyújtanak a felmerülő piaci akadályok esetén.
Sok országgal kötött már szabadkereskedelmi egyezményt az EU
A rendezvényen ugyancsak megszólaló Denis Redonnet, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgató-helyettese és kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő elmondta, hogy jelenleg 76 országgal van az EU-nak szabadkereskedelmi megállapodása, ami a teljes uniós kereskedelmi volumen felét teszi ki. A kereskedelmi forgalom éves növekedési üteme ezekkel az országokkal 1-2 százalékponttal magasabb, mint azokkal, amelyekkel nincs ilyen megállapodás.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy
az uniós szabadkereskedelmi megállapodások a közvetlen unión kívüli magyar export mintegy 70 százalékát fedik le,
ami azt is jelenti, hogy van tér a növekedésre. Az Európai Bizottság szerint a magyar cégek mintegy 100 millió eurónyi vámot fizettek, ami elkerülhető lett volna. Jó példaként az EU és Kanada között 2017-ben megkötött szabadkereskedelmi megállapodást hozta fel, melynek megkötése óta a magyar kivitel 150 millió euróról 400 millió euróra nőtt.
Az uniós politikus azonban szólt a kihívásokról is, melyek között említette, hogy a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer gyengülése, a protekcionista, piacvédő intézkedések erősödése figyelhető meg világszerte, és egyre gyakoribb a kereskedelempolitika geopolitikai fegyverként történő alkalmazása.
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság támogatja az európai vállalatok uniós piacokon kívüli megjelenését, többek között az ingyenesen elérhető Access2Markets platformon keresztül, amely többek között a harmadik országok vám-, adó- és eljárási szabályairól nyújt információt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.