Trump totális győzelme: a Columbia után a Harvard is fizetne, nem is keveset
A Harvard Egyetem akár 500 millió dollárt is fizetne, hogy lezárja a Trump-kormányzattal fennálló vitáját – közölték név nélkül nyilatkozó források a The New York Timesszal. Az amerikai kormány a Harvardtól több mint dupláját követeli annak a 200 millió dolláros büntetésnek, amelyet a Columbia Egyetem vállalt a múlt héten egy hasonló megállapodásban. A források szerint Donald Trump amerikai elnök maga kérte, hogy a Harvard lényegesen többet fizessen.
A legnagyobb vita a külső felügyelet kérdésében alakult ki az egyetem és a kormányzat között. Míg a Columbia elfogadta, hogy egy külső megfigyelő felügyelje a megállapodás teljesülését, a Harvardnak aggályai vannak, mivel ezt az akadémiai szabadság korlátozásának tartja. Ez a kérdés akár „vörös vonal” is lehet a Harvard számára a tárgyalásokon.
Bár sem a Harvard, sem a kormány nem tette nyilvánossá, milyen feltételekben egyeznének meg, az egyetem vezetése már hónapokkal ezelőtt arra a következtetésre jutott, hogy egy egyezség még akkor is előnyös lehet, ha a bíróságon győznének. Így ugyanis elkerülhetnék a további összetűzést a Trump-kormányzattal.
A Harvard áprilisban pert indított a kormány ellen, miután az megnyirbálta a szövetségi kutatási támogatásokat. A tárgyalások részeként az egyetem várhatóan kiköti majd, hogy bármilyen megállapodás ennek a pernek a keretében jöjjön létre.
Trump pénzügyi feltételekhez való ragaszkodása azt mutatja, hogy stratégiát váltott: a kezdeti, ideológiai jellegű támadásokról – különösen az antiszemitizmus és a diverzitás, egyenlőség, inklúzió (DEI) kérdéseiben – most inkább a pénzügyi elszámoltatásra helyezte a hangsúlyt.
A Columbia Egyetem megállapodását a Fehér Ház precedensként kezeli, és más intézményektől is hasonló feltételeket vár el. Az oktatási szereplők vegyesen fogadták a Columbia döntését, míg egyesek elítélték, mások szükségszerű kompromisszumnak tartották.
A Harvard helyzete azonban összetettebb. Presztízse, vagyona, peres ügyei és elvi álláspontja miatt eltérő szempontokat kell mérlegelnie, mint más egyetemeknek. Alan M. Garber, a Harvard elnöke áprilisban egy nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy semmilyen kormánynak nem lenne szabad meghatároznia, mit taníthatnak, kit vehetnek fel, vagy milyen kutatási területeket követhetnek a magánegyetemek.
Ez a kijelentés a Trump-adminisztrációval való összecsapás egyik első jele volt, amely ahhoz vezetett, hogy a Harvard pert indított, miután a kormány visszatartotta az egyetem milliárdos kutatási forrásait.
Trump kontra Harvard – perre ment a kormánnyal a neves amerikai egyetem
A Trump-adminisztráció több mint kétmilliárd dollárnyi szövetségi támogatást fagyasztott be, és feltételekhez köti a Harvard jövőbeli pénzügyi támogatását, többek között a DEI-programok megszüntetését és a tanítási gyakorlat módosítását követelve. Az egyetem szerint ez alkotmányellenes beavatkozás az oktatás szabadságába, és jogi úton kéri a döntés megsemmisítését. Az ügy akár a legfelsőbb bíróságig is eljuthat.
