Oroszország fütyül Donald Trump új határidejére, de az olaj ára kezd elszállni
Donald Trump amerikai elnök új, szigorúbb határidőt tűzött ki Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrajnai háború beszüntetésére, ám a Kreml részéről egyelőre nem érkezett semmilyen válasz vagy reagálás. Trump korábban 50 napos határidőt adott meg, amelyet most 10-12 napra csökkentett és újabb szankciókat lengetett be.
Az amerikai elnök azt ígérte, hogy 100 százalékos vámmal sújtja az orosz termékeket és energiahordozókat importáló országokat, amennyiben Putyin nem fogadja el a tűzszünet feltételeit. Az elemzők szerint nem valószínű, hogy Trump fenyegetése érdemben változtatna az orosz államfő döntésén.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy orosz vezetést eddig kevéssé befolyásolják a külső ultimátumok vagy a szankciók, különösen amikor Oroszország háborús céljairól van szó. A szakértők egy része úgy látja, hogy Putyin nem fél a büntetőintézkedésektől és Ukrajna összeomlására játszik.
Az orosz vezetés eleve kételkedik abban, hogy a szeszélyes Trump valóban szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben. A Kreml csendje és a válasz hiánya arra utal, hogy Moszkvában nem terveznek változtatni a jelenlegi stratégiájukon.
Nem sikerült lezárni az orosz–ukrán háborút
Oroszország és Ukrajna képviselői többször egyeztettek a háború kirobbanása után, először 2022-ben Fehéroroszországban és Törökországban, amelyek eredmény nélkül zárultak. Idén Isztambulban újraindultak a tárgyalások, a felek megállapodtak több fogolycsere lebonyolításában, de valós előrelépés nem történt a tűzszünet vagy a politikai megállapodás terén.
A legnagyobb nézetkülönbségek közé tartozik Moszkva követelése az általa elfoglalt területek elismerésére, valamint biztonsági garanciák arra vonatkozóan, hogy Ukrajna nem lép be a NATO-ba. Keleti szomszédunk ellenben ragaszkodik a teljes orosz csapatkivonáshoz és a biztonsági garanciákhoz.
Az amerikai elnök nyilvánosan is kifejezte frusztrációját amiatt, hogy nem sikerült lezárnia konfliktust, újabban keményen bírálja Putyint. Az viszont nagy kérdés, hogy a döntéseit gyakran változtató amerikai politikus mennyire gondolja komolyan fenyegetését.
Ráadásul az orosz energiahordozók legnagyobb felvásárlója Kína és India, így Trump lépése a vámháború elmélyítését eredményezné, miközben megdobná az olajárakat, ami felpörgetné az inflációt. A piacok idegesen reagáltak a fejleményekre, az északi-tengeri Brent olajfajta ára kedden hordónként 0,6 százalékkal, 70,4 dollárra nőtt, miután az előző kereskedési napon több mint 2 százalékkal emelkedett.
Felértékelődik az atomfegyverek jelentősége a geopolitikai játszmában
A nagyhatalmak gyanakodva méregetik egymást, hogy melyik országnak hány ballisztikus interkontinentális rakétája, nukleáris robbanófeje van. Az atomfegyverek jelentősége felértékelődik a feszült geopolitikai helyzetben, de a tudósok szerint egy globális atomháború következményeit, a 10-12 évig tartó atomtelet a legdrágább, legjobban felszerelt föld alatti atombunkerben sem lehet túlélni.
