Trumpék átrajzolják a katonai vezetést, hullanak a fejek a brutális tisztogatáson: egy rossz mozdulat és vége a karriernek
Donald Trump második elnöki ciklusának egyik leglátványosabb folyamata a Pentagon belső átrendezése: sorra távoznak a legmagasabb rangú katonai és civil vezetők. A legfrissebb eset John Phelan menesztése, aki az amerikai haditengerészet civil vezetőjeként a Hormuzi-szoros blokádjának közepén vesztette el posztját – minden (nyilvános) hivatalos indoklás nélkül.
A Pentagon mindössze annyit közölt, hogy Phelan azonnali hatállyal távozik, helyét ideiglenesen Hung Cao veszi át. A háttérben azonban egy szélesebb tisztogatási hullám rajzolódik ki, melyet Pete Hegseth védelmi miniszter irányít. A Financial Times szerint Phelan lassan haladt Trump Aranyflotta nevű haditengerészeti újjáépítési programjával, és komoly konfliktusai voltak Hegsethtel, valamint a Pentagon más vezetőivel a hajóépítési stratégia és a tiszti kinevezések miatt. A források szerint etikai vizsgálat is nehezítette a helyzetét.
Azért kimondottan érdekes Phelan menesztése, mert
az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti jelenlétet tart fenn a Közel-Keleten, több mint húsz hadihajóval az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli feszültség miatt.
Egy ilyen időszakban a haditengerészet vezetőjének leváltása elég erős stratégiai üzenet: Washingtonban a politikai lojalitás és a végrehajtási tempó most fontosabbnak tűnik, mint az intézményi stabilitás.
Hullanak a vezérkari főnökök
Phelan nem az első. Április elején Hegseth távozásra kényszerítette Randy George-t, az amerikai hadsereg vezérkari főnökét is, miközben az amerikai szárazföldi erők éppen a közel-keleti katonai jelenlét bővítésén dolgoztak. George leváltása azért is keltett feltűnést, mert normál esetben egy ilyen pozíció több évre szól, és háborús helyzetben ritkán bontják meg a parancsnoki folytonosságot. Elemzők szerint ez önmagában stratégiai kockázatot jelenthet.
Korábban Trump menesztette Charles Q. Brown Jr. vezérkari főnököt, valamint távozott Lisa Franchetti admirális és Jim Slife is. Ezek együtt már nem elszigetelt személyi döntések, hanem egy tudatos Pentagon-újraszervezés részei.
A hivatalos narratíva szerint Trump és Hegseth harcképesebb, gyorsabban reagáló és politikailag egységesebb védelmi vezetést akar.
A nem hivatalos olvasat viszont inkább arról szól, hogy a Fehér Ház saját embereket akar kulcspozíciókba ültetni még azelőtt, hogy az iráni háború, az olajpiaci sokkok és a novemberi félidős választások komolyabb politikai kockázatot jelentenének.
Ez azért fontos, mert az amerikai hadigépezet nemcsak katonai, hanem gazdasági kérdés is. A Pentagon döntései közvetlenül hatnak az olajárakra, a védelmi iparra, a hajóépítő vállalatokra és a globális befektetői hangulatra. Trump most egyszerre próbál katonai erőt mutatni és gazdasági kontrollt fenntartani – ehhez pedig olyan vezetőket akar, akik nem vitatják, hanem végrehajtják az irányvonalat.
Senki sincs biztonságban, további vezetők távozhatnak
Nem kizárt, hogy Phelan csak az első a következő hullámban. Washingtoni sajtóértesülések szerint Pete Hegseth környezetében egyre erősebben vizsgálják több más magas rangú Pentagon-vezető helyzetét is, különösen azokét, akik a haditengerészeti modernizáció, a közel-keleti műveletek vagy a tiszti kinevezések ügyében lassítják a Fehér Ház prioritásait.
A The Wall Street Journal szerint is Phelan menesztésének egyik fő oka az volt, hogy Hegseth és helyettese, Stephen Feinberg úgy látta: nem halad elég gyorsan Trump hajóépítési programjával, és „új haditengerészeti vezetésre” van szükség. Egy adminisztrációs tisztviselő ezt nyíltan meg is erősítette:
Trump és Hegseth közösen döntöttek úgy, hogy a haditengerészet élén váltás kell.
A találgatások szerint a következő hónapokban további személycserék jöhetnek az amerikai hadsereg és a légierő felső vezetésében is, különösen azoknál a parancsnokoknál, akik az iráni konfliktus kezelésében vagy a Pentagon mesterségesintelligencia-alapú hadviselési reformjaiban nem illeszkednek teljesen Hegseth elképzeléseihez. Maga a védelmi miniszter és Trump is többször jelezte: nem akarnak olyan apparátust, amely belső ellenállással lassítja a döntéseit. Nem lenne meglepő, ha ilyen nyilvános kijelentések után megkezdődne egyfajta hatalmi harc a Pentagonon belül.
