A képzési díjak csapdája

Azok a hallgatók, akiknek nem sikerül az előírt képzési idő alatt elvégezni az egyetemet vagy főiskolát, a felsőoktatási intézményük szempontjából lényegében ingyen folytatják tanulmányaikat, mivel az állam csak a kormányrendeletben meghatározott képzési idő alatt (egyetemeken általában 10, főiskolákon 8 félévig) fizeti a tanuló után járó képzési normatívát az iskolának. A diákok három (főiskolákon két) félévnyi további haladékot kapnak a diplomázásra, addig nem kell fizetniük költségtérítést (de már nem jár nekik ösztöndíj, kollégium); abban az esetben pedig, ha a "türelmi időn" belül sem sikerülne végezniük, költségtérítéses hallgatóként kell folytatniuk tanulmányaikat. Ennek költsége -- intézményektől függően -- több száz ezer forint is lehet félévente.
A hallgatóink nagy része az előírt öt évnél hosszabb ideig végzi tanulmányait, az esetek többségében halasztás miatt -- mondta Temesi József, a budapesti közgazdasági egyetem rektorhelyettese. Szerinte a jövőben egyre kevesebb lesz a tanulmányi okból történő halasztás, a felsőoktatási intézmények nem szeretik, hogy ha a hallgatók a kelleténél hosszabb ideig végzik tanulmányaikat.
Felmérések szerint a hallgatók mindössze 35-40 százaléka végez tíz félév alatt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BMGE), a felvett hallgatók mintegy felének sikerül 13 féléven belül diplomáznia. A műszakisok közel felét fenyegetheti a költségtérítés réme. A 2000-es kormányrendelet várhatóan gyorsabb haladásra ösztökéli a diákokat -- mondta Jobbágyi Ákos, a BMGE oktatási igazgatója, aki szerint a jogszabály szelleme üdvözlendő, ám a mellékletében meghatározott normatíva nagyságával elégedetlen. Úgy véli: tételesen kellene megnézni, mennyibe kerül egy hallgató képzése, annak milyen költségelemei vannak, és ez alapján kellene megállapítani, mennyi normatíva jár egy intézménynek. Az igazgató nehezményezi, hogy a BMGE az idén 200 millió forinttal kevesebbet kapott az államtól, mint amennyi a kormányrendelet szerint jár.
A kormányrendelet félévekben határozza meg a képzési időt, noha már több intézmény áttért a kreditrendszerre, amely nem szemeszterekhez, hanem kreditpontokhoz köti a tanulmányokat (ebben a rendszerben értelmezhetetlen az évismétlés fogalma). A diplomához szükséges kreditpontokat a diák saját ütemezése szerint szerezheti meg, így nincs időbeli megkötés tanulmányai elvégzésére. Annak ellenére, hogy az oktatási tárca a közeljövőben kötelezővé akarja tenni az összes felsőoktatási intézmény számára a kreditrendszer bevezetését, nem túl "kreditbarát" a képzési időt meghatározó kormányrendelet -- véli Szonda Tamás, a Veszprémi Egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke. Hozzáteszi: nem lehetetlen, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kezdeményezi az oktatási tárcánál a kormányrendelet újratárgyalását.
Az ebben a tanévben életbe lépő szabályozás szerint a felsőoktatásba az idén belépő tanulók számára pályakorrekcióra csak akkor lesz lehetőség, ha meg tudják fizetni. Alapos jogszabályi ismeretekre lenne szükségük a felsőoktatási intézménybe tartó középiskolásoknak, mert ennek hiányában sokan kerülhetnek nehéz helyzetbe pénzügyi okokból egyetemi, főiskolai pályafutásuk vége felé. A finanszírozásról szóló kormányrendelet szerint akik felsőfokú szakképzés elvégzése után jelentkeznek át az adott szakiránynak megfelelő egyetemre, azok egy évvel kevesebb ideig számítanak államilag finanszírozott hallgatónak. Így az utolsó évben költségtérítésessé válhat a tanuló. Megfelelő jogszabályi tájékozottság híján sokan kerülhetnek ebbe a csapdába.