Tóth Elemér szerint a piaci szereplőknek most elsősorban arra érdemes koncentrálniuk, hogy a minősített elektronikus aláírások használata a gazdasági életben jelentős szerepet játszó cégeknél elinduljon, a széles körű államigazgatási és lakossági alkalmazásokra pedig csak ezután számíthatunk.
A tanácsadó szerint általánosságban elmondható, hogy az elektronikus aláírás terjedésének egyik legfőbb gátja a szabályozás néhány hiányosságára vezethető vissza. A törvény ugyanis csak a keretrendszert teremtette meg, a részletkérdések rendeleti szabályozása pedig még bővítésre szorul. A gazdasági élet szereplői jelenleg nem tudhatják biztosan, hogy a piacon kapható, elektronikus aláírást megvalósító szoftvermegoldások közül melyik kompatibilisaz egyes hitelesítő központok saját rendszereivel. A probléma jelenleg még korlátozott, hiszen csak néhány szoftver és hitelesítő központ létezik, a jövőben azonban előfordulhat, hogy a sok megoldás között nem lesz teljes az átjárhatóság. Ez bizonytalanságban tarthatja a szoftverfejlesztőket, az elektronikus aláírás potenciális alkalmazóit, és szűkíti a versenyt is. Az egységesség hiánya annak tudható be, hogy nincs olyan független állami szervezet (más országokban ezeket Policy Authoritynak hívják), amely a szabványos játékszabályokat lefektetné.
A fejlődés másik szabályozási gátja, hogy az úgynevezett nemzeti hitelesítő központ sem jött létre. Az aláírások hitelességét garantáló cégek jelenleg saját magukat is hitelesítik. A nemzetközi kereskedelemben azonban az üzletfelek közötti bizalomhoz sokszor nem elegendő az önhitelesítés. Egy külföldi gazdasági partnertől például nem várható el, hogy az üzletfelének elektronikus aláírását hitelesítő cégben megbízzon, ha az csupán saját önigazolását képes bemutatni. Az európai országok többsége ezért úgynevezett nemzeti hitelesítő központokat állított fel, ezeket pedig egy magasabb az európai szervezet igazolja. Egy EU-központba befutó hitelesítési lánc a tapasztalatok szerint már világszerte megteremti a kellő bizalmat. A nemzeti központ létrehozásához csupán néhány millió forintos beruházásra lenne szükség.
A MÁV Informatika Kft. tapasztalatai szerint a minősített elektronikus aláírás iránt nagy érdeklődést mutatnak a jelentős gazdasági erőt képviselő cégek. Az ügyfeleket ma még elsősorban a hivatalos dokumentumok archiválásának megoldása érdekli. Első lépésként ma már évi néhány tízezer forintos költséggel megoldható, hogy a céghez beérkező dokumentumokat, számlákat ne papír alapon tárolják, hanem beszkennelés után elektronikusan aláírják.
Később várható, hogy az erre a módszerre átálló társaságok elvárják majd üzleti partnereiktől, hogy a számlákat már eleve digitális formában adják, így az archiválás és a feldolgozás még egyszerűbbé válik. A nemzetközi tapasztalatok alapján azonban valószínűsíthető, hogy a későbbiekben a cégen belüli munkafolyamatok automatizálása és az elektronikus úton való fizetés lesz a legfontosabb felhasználási terület.
