Az űrbányászatba fogó befektető csapat tagja többek között a Google-alapító Eric Schmidt, valamint James Cameron filmrendező. A most formálódó vállalkozás vezetése azt reméli, hogy már 2020-ban működőképesé válhat egy űrbéli töltőállomás. Az AP által megkérdezett szakértők egyszerre lelkesek és szkeptikusak a tervvel kapcsolatban, mivel még a magas arany- és platinaárak mellett sem világos, hogyan lehetne nyereséges egy ilyen cég. A helyzetet illusztrálja, hogy a NASA missziója, amelynek keretében mindössze 1 unciányi aranyat hoznak az űrből a Földre, 1 milliárd dolláros költséggel jár.
A cég elképzelése szerint a bányászat, az eszközök újratöltése és a feldolgozás is kizárólag robotok által végzett tevékenység lenne. A mindössze pár kilogrammosra tervezett célkereső teleszkópokat a vállalat kevesebb mint 10 millió dolláros költségből szeretné kihozni. Az űrbéli bányászhajókat az aszteroidákon található vízből kinyer folyékony hidrogénnel és oxigénnel hajtanák. A cég számításai szerint legalább 1 500, minimum 50 méteres átmérőjű aszteroida halad el a Földhöz elég közel ahhoz, hogy jó bányászati tereppé váljon, ezek 10 százalékán valószínűleg víz is található.
