Még rengeteg rendelet változni fog
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény jelenlegi formájában a Magyar Orvosi Kamara (MOK) számára elfogadhatatlan – közölte az orvosi kamara.
A MOK azt kéri, hogy a törvény hatályba lépése a béremelés kivételével ne 2021. január 1-je legyen hanem március 30-a, egyes pontok esetén pedig június 30-a legyen.
Az orvosi kamara képviselői ma találkoztak Pintér Sándor belügyminiszterrel, ahol ismertették az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel kapcsolatos kamarai álláspontot, amely szerint a törvény érdemi pontokban, minimum a kirendelés és a másodállások korlátozása tekintetében pontosításra szorul. Az egyeztetés során szóba került az alapellátás átalakítása is és az ezzel kapcsolatos elképzeléseket ismertette Pintér Sándor és megállapodtak arról, hogy
az egyeztetés a MOK háziorvosi munkacsoportjának bevonásával folytatódik. Emellett a köz- és a magánellátás viszonyáról és a kórházi vezetők státuszáról vár további javaslatokat a miniszter
– írta a MOK.
A Belügyminisztérium szerint Kincses Gyula, a MOK elnöke és Pintér Sándor belügyminiszter a találkozón elemezték a koronavírus-járvány magyarországi alakulását, a háziorvosok helyzetét, áttekintették a háziorvosi rendszer reagálóképességét. Véleményt cseréltek az állami és a magán egészségügyi ellátás témaköreit érintő álláspontokról és megállapodtak a nézőpontok további egyeztetéséről, a felmerült adatok pontosításáról.
A MOK szerint a múlt héten a parlamentben elfogadott törvény az orvostársadalom előzetes igényének megfelelő bérezést garantál az új jogviszony alá tartozó orvosoknak és betiltja a hálapénzt, de alapjogokat sért, és a megalkotás módja, valamint a tartalma miatt komoly ellenállást szül, így az ellátásbiztonságot és a járványügyi védekezést veszélyeztető működési zavarokat okozhat, az ezzel kapcsolatos észrevételeiket át is nyújtották a belügyminiszternek.
A kamara szerint a másodállással kapcsolatban a törvény nem indokolható módon engedélyhez köti a nem egészségügyi kereső tevékenységek végzését, másrészt minden korlátozás és orientálás nélküli felhatalmazást ad egy, még nem ismert szerv számára az engedélyezéssel kapcsolatban. A MOK szerint
koherenciazavar van a törvény normaszövegében és a melléklet között.
Az orvosok és a kórházi gyógyszerészek a szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján 3 évenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lépnek. Ez a MOK eredeti bértáblájának felel meg, de a törvény mellékletében nem ez a tábla szerepel, hanem a MOK-nak egy korábbi javaslata, aminek idősávjai 5 éves ugrásokat tartalmaznak. Kitérnek rá, hogy a törvény csak sürgős esetben tenné lehetővé, hogy egy állami kórházban dolgozó orvos olyan beteget lásson el, akit a magánpraxisában kezel, ez a részt is módosításra szorul minimum az időkorlát miatt.
A kirendelés okozta a legnagyobb elutasítottságot ezt csak egészségügyi válsághelyzetben tudják elfogadni, de akkor is pontosításra van szükség
– írták.
Jelenleg az átvezénylés a szakemberek egy százalékát érinti, erről Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszélt a Kossuth Rádióban. Kitért arra is, hogy az orvosok „soha nem látott„ béremelése és a hálapénz kivezetése kapcsán a Magyar Orvosi Kamara javaslatát valósította meg a kormány. Ugyanakkor hátra van még 18 olyan rendelet, amelyeket szintén az orvosi kamarával egyetértésben alkotnak majd meg. A kormány célja, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis ne legyen, a helyi ellátás színvonala emelkedjen és ennek a pénzügyi feltételit is megteremtik majd – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt még a hétvégén. Jelenleg Magyarországon 562 üres háziorvosi körzet van, egy év alatt 20 százalékkal emelkedett az üres praxisok száma.
