Még távol van e-Europe

A közösség tagállamai 2002 jú-niusában fogadták el az e-Europe 2005 akciótervet, melynek fő célkitűzése, hogy az EU valamennyi polgára számára megteremtse a körülményeket az információs társadalom tagjává váláshoz. A program megvalósítása során az egyes tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjesszék az internetes technológiák alkalmazását az üzleti és a civil szférában egyaránt. Azonban még az ezen a téren legfejlettebb új, májusban csatlakozott tagoknak is jelentős fejlesztéseket kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy teljesíthessék a célkitűzéseket - vonható le a következtetés a német SAP, a vállalatirányítási rendszerek egyik világvezető szállítójának megrendelésére készült tanulmányból. A felmérést készítő INSEAD nemzetközi üzleti iskola kutatói öt szempont alapján vizsgálták meg, hogy a jelenlegi 25 uniós tagállam és a három tagjelölt (Törökország, Románia, Bulgária) milyen eredményeket ért el az akcióterv megvalósításában. A felmérésben szereplő országokat az internet elterjedtsége, a modern online közösségi szolgáltatások megvalósítása, az elektronikus kereskedelemhez szükséges környezet megteremtése, az informatikai infrastruktúra biztonsága és a szélessávú világhálós elérések aránya alapján hasonlították össze. Ezen mutatók alapján készült el az e-Europe 2005 index, amely felkészültségük alapján pontozza és rangsorolja a tagállamokat és a jelölteket. Az index az egyes részterületekre és az összképre vonatkozóan egy hétpontos skálán értékeli a tagországokat és a jelölteket.

A tanulmány szerzői a megvizsgált országokat az index alapján négy csoportba sorolták: az informatikai szektor fejlettsé-gét tekintve világszinten is vezető, az e-Europe terv céljait teljesítő, azokat részben megvalósító és a még jelentős fejlődést igénylő országokra. A legfejlettebb csoportba kizárólag észak- és nyugat-európai országok tartoznak, amelyek világszinten is az élvonalban vannak az internetes technológiák alkalmazásában. A második kategóriában lévő tagállamok az EU-átlagot képviselik, az újonnan csatlakozók közül azonban mindössze két ország, Málta és Észtország került be ebbe a csoportba. Az új tagállamok zömét a harmadik kategóriába sorolták a tanulmány készítői. Ezekben az országokban az informatikai és távközlési szektor fejlettségi szintje még elmarad az uniós átlagtól, de egyes területeken már megközelíti azt. Magyarország az információs társadalom építése szempontjából a legkevésbé fejlett országok közé tartozik a felmérés adatai szerint. Hazánk mellett egy új tagország, Litvánia és három tagjelölt, Törökország, Bulgária és Románia került még ebbe a csoportba. Az eEurope akciótervben megfogalmazott célok megvalósításához ezekben az országokban még komoly fejlesztésekre van szükség - állítják az INSEAD kutatói. A felmérés készítői három szempont - egyéni felhasználók, vállalkozások internetelérése és -használata, illetve az internetelérés költségei - alapján vizsgálták meg, hogy a jelenlegi 25 uniós tagállam és a három tagjelölt milyen eredményeket ért el az internetelterjedtségben és -használatban.

A legfejlettebbek közé kizárólag észak- és nyugat-európai országok kerültek. A közösséghez májusban csatlakozottak közül Észtország van a legkedvezőbb helyzetben ezen a téren, az új tagok között Szlovénia és Ciprus követi a balti államot. Magyarország a többi kategóriához képest előkelőbb pozíciót ért el az internetelérés és -használat terén, 21. a közösség országai között, megelőzve Lengyelországot, Szlovákiát és mindhárom, a tanulmányban szereplő tagjelöltet.

Ezzel az eredménnyel Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyek részben már teljesítették az e-Europe 2005 internetelterjedtségre és -használatra vonatkozó célkitűzéseit. Meglepő módon, a viszonylag magas internetpenetrációval büszkélkedő Litvánia és Lettország csak a negyedik kategóriába került, ami elsősorban a világhálós elérés magas költségeinek tudható be. A legkedvezőbb helyzetben a szélessávú internet használata terén van Magyarország, 15. a listán. Az új tagok közül Észtországban a legelterjedtebb a szélessávú világhálós kapcsolat, azonban még a balti ország is elmarad a régi 15 tag átlagától. Ugyanakkor a 15-ök közül a dél-európaiak - Olasz-, Görögország és Portugália - jóval elmaradnak az átlagtól. Ezt az alacsonyabb szintet pedig Észtország mellett további hat új tag, köztük Magyarország is teljesítette már.

Az Európai Unióhoz május elsején csatlakozott országok egy részében még rendkívül nagy a lemaradás az internetpenetráció terén a közösség átlagához képest. Ha ezek az államok meg akarnak felelni az EU elvárásainak az információs társadalom építése terén, elengedhetetlen, hogy jelentős fejlesztéseket hajtsanak végre. Problémát okozhat, hogy az új tagok egy részében a távközlési piacot túlszabályozzák, ami versenykorlátozó tényező, és egyértelműen a beruházások ellen hat. A távközlés liberalizációjának fontosságát mutatja, hogy az internet elterjedtsége azokban a posztkommunista országokban érte el a legmagasabb szintet, ahol a legkorábban és a legteljesebben megtörtént a piac felszabadítása, mint például Észtországban és Szlovéniában.

A modern online közösségi szolgáltatások terén Dánia, Hollandia és Nagy-Britannia jutottak a legmagasabb szintre, míg az új tagok és a jelöltek közül Máltát és Törökországot találták a legfejlettebbnek a tanulmány készítői. A földközi-tengeri szigetállamban például a személyi igazolványok igénylése már interneten is megoldható. Az ügyfél a világhálón keresztül a megfelelő hatóságnak megadja a szükséges adatokat, amelyeket feldolgoznak, és az értesítés is online jön. A volt szocialista országok közül Észtország jutott a legelőkelőbb helyre. A balti államban a közelmúltban vezették be a nemzeti azonosító kártyát, és kialakítottak egy az azonosítást végző átfogó rendszert, a DigiDocot. A program sikerét mutatja, hogy 2004. január óta már több mint 360 ezer ID-kártyát adtak ki.

A dinamikusan fejlődő elektronikus kereskedelemben két kategóriát vizsgáltak a felmérést készítők, a vásárlás-eladás online lehetőségeit és a felkészültséget az új üzletelési módra. A legjobb eredményeket ezen a téren is észak-európai államok - Dánia, Svédország - és Nagy-Britannia érte el. Az új tagok közül Málta és Észtország szerepeltek jól, Magyarország a 28-as listán a 24. helyre került.

A biztonságos informatikai környezet témakörében az internetelérés és e-kereskedelem biztonságát vizsgálták az INSEAD kutatói. Érdekes módon ezen a téren néhány, az összesítésben előkelő helyen lévő korábbi uniós tag - Svédország, Hollandia - viszonylag gyengén szerepeltek. Az új tagok közül csak Lengyel-, Lettország és Szlovákia mondhatja el magáról, hogy már megközelítették a 15-ök átlagát. A többi új uniós államnak és a jelölteknek még sok tennivalójuk van ezen a téren. A tanulmány készítői a felhasználók képzésében látják a megoldást. Azt tanácsolják ezen országok számára, hogy tanítsák meg az internetezőket a világháló kínálta lehetőségek mellett az annak használata során felmerülő biztonsági problémákra is.