Tavaly nem vándoroltak ki olyan sokan Magyarországról, mint a megelőző években, de továbbra is nagyon sok fiatal keresi a boldogulását külföldön – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az adminisztratív nyilvántartás szerint – amit a bejelentések alapján rögzítenek, így a minimális számot jelenti – tavaly 29 400 magyar állampolgár távozott külföldre, ami 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Emellett 17 ezer korábban kivándorolt magyar költözött vissza.
Kép: Shutterstock
A lakónépesség Magyarországon a kivándorlás, valamint a halálozások születéseket meghaladó száma miatt folyamatosan csökken, tavaly 9,8 millió volt, 30 ezerrel kevesebb, mint 2015-ben. A KSH szerint hazánknak azonban vannak olyan régiói, ahol a nemzetközi vándorlásból adódóan kevésbé csökken a népesség. Ez jellemző az Észak-Alföldre, Közép-Magyarországra és Nyugat-Dunántúlra. Ezen belül is a legjelentősebben Győr-Moson-Sopron megyében, illetve – némileg meglepő módon – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az ország települései közül kiemelkedik még Budapest, ahova 2016-ban szintén igen magas számban érkeztek külföldről.
A többi megyében a nemzetközi vándorlásból adódó veszteség tapasztalható, ami növeli a népességcsökkenést, a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében érzékelhető a kivándorlás hatása.
153 ezer külföldi van itt
Január 1-jén a huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldiek száma 153 600 fő volt. A külföldi állampolgárok az ország népességének 1,6 százalékát teszik ki. Az itt élő külföldiek túlnyomó többsége, 65 százaléka Európából, főképp Romániából (16 százalék), Németországból (12 százalék), Szlovákiából (6,2 százalék), valamint Ukrajnából (3,8 százalék) érkezett hazánkba. További 27 százalékuk Ázsiából, míg Afrikából 3,9 százalékuk, az amerikai kontinensről 3,5 százalékuk származik. Az Ázsiából érkezettek között elsősorban a kínaiak és a vietnamiak száma jelentős.
