Olyan súlyos a munkaerőhiány a közúti fuvarozásban, hogy az már az ellátási lánc és – tágabb értelemben – a költségvetés biztonságát és érdekeit is veszélyezteti

– összegezte a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) közös konferenciájának üzenetét az erről kiadott közlemény.

Mint írják, a 110 hazai piacvezető fuvarozóvállalkozás együtt mintegy 1,52 százalékkal járul hozzá a magyarországi GDP előállításához, mégis veszélybe került a versenyképességük fenntartása. 

Horváth Imre kamionsofőr (Voleisped Kft.) 2022.04.29. Szombathely Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe
Fotó: Szendi Péter / Vas Népe

A rendezvényen a piacvezető munkáltatók megoldásokat is javasoltak az égető, 8-10 ezerre tehető gépjárművezető-hiány és az érintett árufuvarozó, de különösen az autóbuszos személyszállító vállalatok versenyképességének fenntartására. A szakmai szervezetek számításai szerint egy gépkocsivezető évente mintegy 4,2 millió forint adóbefizetést generál a költségvetés számára, ami a hiányzó 8-10 ezer fővel kalkulálva hozzávetőleg 32 milliárd forint adóbevétel-kiesés. Ez év júniusában valamivel több, mint 13 ezer árufuvarozó szolgáltatót tart nyilván a szakminisztérium.

A szállítás és raktározás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 5,6 százalékkal járul hozzá a magyar GDP-hez. A közúti fuvarozási alágazaton belül a piacvezető 110 hazai vállalkozás 24 300 főt foglalkoztat, ez az alágazatban a teljes foglalkoztatotti létszám negyede. Szintén ezen vállalkozói kör a központi költségvetés bevételeit – a KSH adatai szerint – 155,2 milliárd forinttal gyarapította,a hazai e-útdíj-bevételek 18,5 százalékát, és az üzemanyag után fizetett jövedékiadó-bevételek mintegy 4,0 százalékát adta. Munkaerő hiányában mindezek a bevételek veszélybe kerülnek, tehát a probléma a kormány számára is stratégiai kérdés kell hogy legyen a közlemény szerint, amire mielőbb meg kell találni a perspektivikus megoldást.

Mielőbb lépni kell!

A szakma képviselői a kritikus helyzet javítása érdekében az alábbi javaslatok megvitatását javasolják a kormánynak:

  • Integrálni kell a gépjárművezető-képzést a felnőttképzési rendszerbe, és állami forrást kell hozzá biztosítani.
  • Mivel ma a gépkocsivezetés nem szakma, meg kell vizsgálni a szakmajegyzékben való szerepeltetést, ez segítené a pályaorientáció erősítését.
  • Rövid távon a napidíjak és az adómentes juttatások emelésével lehetne megakadályozni a munkaerő elvándorlását, ezzel ki lehetne egyenlíteni az európai uniós belső piaci bérfeszültségeket.
  • A külföldön dolgozó magyar gépkocsivezetők visszacsábítása érdekében közelíteni kell egymáshoz a hazai és a nyugat-európai jövedelmeket, és – a költségvetési érdekekkel azonosan – javítani a szociális biztonságot és a munkakörülményeket.

A két szakmai szervezet, amely az engedéllyel rendelkező közúti személy- és áruszállító vállalkozások – ezek döntő többsége az ellátási lánc szempontjából szintén fontos kis- és középvállalkozás – mintegy 60 százalékát tudja a tagjai sorában, elhatározta, hogy szorosabbra fűzi szakmai együttműködését, s erről írásban is megállapodtak.