BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felpörgetnék a magyar–szerb közúti határátlépést

A schengeni határátlépés, Szerbia EU-n kívüli volta és a migránsok miatt extra ellenőrzések is lassítják a Magyarország és Szerbia közötti közúti határátlépést. Szerbia ráadásul hiába bővítette a határig vezető útját, az a magyar oldalon a semmibe vezet. Ám most fordulat várható.

Együttműködés indul Magyarország és Szerbia között az elektronikus útdíjrendszer területén a Magyar Közlönyben megjelenti miniszterelnöki rendelet szerint. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a miniszterelnök az előterjesztőkre, vagyis a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterre, az építési és közlekedési miniszterre, valamint a külgazdasági és külügyminiszterre testálta.

Batrovci, 2015. szeptember 23.
Kamionok várakoznak a szerb-horvát határon, a Batrovci-Bajakovo határátkelőhely közelében 2015. szeptember 22-én. Veszteglő kamionosok mindkét irányban lezárták teherautóikkal a Belgrádot Zágrábbal összekötő autópályán lévő átkelőt, tiltakozva amiatt, hogy azt a horvát hatóságok kétnapi lezárás után csak részlegesen nyitották meg.
MTI Fotó: Balogh Zoltán Batrovci, 2015. szeptember 23.Kamionok várakoznak a szerb-horvát határon, a Batrovci-Bajakovo határátkelőhely közelében 2015. szeptember 22-én. Veszteglő kamionosok mindkét irányban lezárták teherautóikkal a Belgrádot Zágrábbal összekötő autópályán lévő átkelőt, tiltakozva amiatt, hogy azt a horvát hatóságok kétnapi lezárás után csak részlegesen nyitották meg.MTI Fotó: Balogh Zoltán
A magyar kamionosoknak is ki kell várniuk a hosszú sorokat.
Fotó: Balogh Zoltán

 

Kétoldalú megállapodás a kiút

„Ez esetben arról lehet szó, hogy a kormány ezzel a kétoldalú megállapodással kezeli azt a helyzetet, hogy bár az Európai Unión belül egységes elektronikus útdíjfizetési rendszer kialakításán dolgoznak, mivel Szerbia egyelőre nem uniós tag, ennek sem lesz a része. A megállapodás létrejötte után azonban Szerbiában is alkalmazhatók lesznek az uniós vagy azokhoz nagyon hasonló újtdíjfizetési szabályok” – válaszolt a Világgazdaságnak Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára. A Szerbiában kiépítendő rendszert persze más országok járművei is használhatnák, és nincs kizárva, hogy egy magyar vállalkozás építené ki.

Lesz két további változás is a Magyar Közlöny szerint. Az egyik szerint módosul a magyar–szerb közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás, az előterjesztő a belügyminiszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter volt. A változás mibenléte és oka nem derül ki, de – mint Árvay Tivadartól megtudtuk – 

égető problémák várnak megoldásra, ezekről kedden tárgyalnak a felek.

A fő gond, hogy általában is lassú a szerb–magyar határon a közúti áthaladás, mindkét irányba, hiszen schengeni határról van szó. Szerb oldalon még fizetőkapuk vannak, a határátlépést lassítja a migránsok miatti extra munka, a röntgenkapuk használata és a schengeni határátkelőn szükséges ellenőrzések sora. Az emiatti hosszú sorokat a magyar kamionosoknak is végig kell várniuk. Az infrastruktúra még nem alkalmas e helyzet kezelésére, bár legalább két éve napirenden van az út kibővítése a 5-ös útnál, a régi röszkei határnál. A szerb fél el is végezte a maga részét, a két új magyar sáv azonban nem készült el. A határidő 2023. december 31. lett volna. Ám a szerbek így is találtak olyan megoldást a nehézgépjárművek határátlépésének meggyorsítására, amelyet az MFKE benyújtott a Miniszterelnökségnek, és amelyet a Miniszterelnökség (MKFE-nek adott) válasza szerint terítékre is vesznek. A szerb ajánlat szerint a saját új útjukat, amely jó néhány száz méteren át párhuzamosan fut a saját régi, határig vezető régi útjukkal, a szerb határellenőrzés után, de még a magyar beléptetés előtt rákötnék a régire. 

Ezt csak a magyar és a szerb kamionosok használhatnák, így gyorsabban jutnának át a határon. 

Visszafelé hasonló megoldást képzelnek el. A szerb érvelésnek az is része, hogy mindez magyar részről nem igényelne semekkora fejlesztést. Jól hangzik, de kérdés, hogy milyen a fogadókészség az ötletre a magyar oldalon, illetve, hogyan vizsgázna a gyakorlatban.

Erősödik a védelmi együttműködés

A harmadik új rendelet azt mondja ki, hogy meg kell erősíteni a magyar–szerb kapcsolatokban már meglévő stratégiai szintű védelmi partnerséget, ennek érdekében pedig kormányközi megállapodást kell kötni. Ez esetben az előterjesztő a honvédelmi, valamint a külgazdasági és külügyminiszter volt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.