Együttműködés indul Magyarország és Szerbia között az elektronikus útdíjrendszer területén a Magyar Közlönyben megjelenti miniszterelnöki rendelet szerint. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a miniszterelnök az előterjesztőkre, vagyis a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterre, az építési és közlekedési miniszterre, valamint a külgazdasági és külügyminiszterre testálta.

Batrovci, 2015. szeptember 23.
Kamionok várakoznak a szerb-horvát határon, a Batrovci-Bajakovo határátkelőhely közelében 2015. szeptember 22-én. Veszteglő kamionosok mindkét irányban lezárták teherautóikkal a Belgrádot Zágrábbal összekötő autópályán lévő átkelőt, tiltakozva amiatt, hogy azt a horvát hatóságok kétnapi lezárás után csak részlegesen nyitották meg.
MTI Fotó: Balogh Zoltán Batrovci, 2015. szeptember 23.Kamionok várakoznak a szerb-horvát határon, a Batrovci-Bajakovo határátkelőhely közelében 2015. szeptember 22-én. Veszteglő kamionosok mindkét irányban lezárták teherautóikkal a Belgrádot Zágrábbal összekötő autópályán lévő átkelőt, tiltakozva amiatt, hogy azt a horvát hatóságok kétnapi lezárás után csak részlegesen nyitották meg.MTI Fotó: Balogh Zoltán
A magyar kamionosoknak is ki kell várniuk a hosszú sorokat.
Fotó: Balogh Zoltán

 

Kétoldalú megállapodás a kiút

„Ez esetben arról lehet szó, hogy a kormány ezzel a kétoldalú megállapodással kezeli azt a helyzetet, hogy bár az Európai Unión belül egységes elektronikus útdíjfizetési rendszer kialakításán dolgoznak, mivel Szerbia egyelőre nem uniós tag, ennek sem lesz a része. A megállapodás létrejötte után azonban Szerbiában is alkalmazhatók lesznek az uniós vagy azokhoz nagyon hasonló újtdíjfizetési szabályok” – válaszolt a Világgazdaságnak Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára. A Szerbiában kiépítendő rendszert persze más országok járművei is használhatnák, és nincs kizárva, hogy egy magyar vállalkozás építené ki.

Lesz két további változás is a Magyar Közlöny szerint. Az egyik szerint módosul a magyar–szerb közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás, az előterjesztő a belügyminiszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter volt. A változás mibenléte és oka nem derül ki, de – mint Árvay Tivadartól megtudtuk – 

égető problémák várnak megoldásra, ezekről kedden tárgyalnak a felek.

A fő gond, hogy általában is lassú a szerb–magyar határon a közúti áthaladás, mindkét irányba, hiszen schengeni határról van szó. Szerb oldalon még fizetőkapuk vannak, a határátlépést lassítja a migránsok miatti extra munka, a röntgenkapuk használata és a schengeni határátkelőn szükséges ellenőrzések sora. Az emiatti hosszú sorokat a magyar kamionosoknak is végig kell várniuk. Az infrastruktúra még nem alkalmas e helyzet kezelésére, bár legalább két éve napirenden van az út kibővítése a 5-ös útnál, a régi röszkei határnál. A szerb fél el is végezte a maga részét, a két új magyar sáv azonban nem készült el. A határidő 2023. december 31. lett volna. Ám a szerbek így is találtak olyan megoldást a nehézgépjárművek határátlépésének meggyorsítására, amelyet az MFKE benyújtott a Miniszterelnökségnek, és amelyet a Miniszterelnökség (MKFE-nek adott) válasza szerint terítékre is vesznek. A szerb ajánlat szerint a saját új útjukat, amely jó néhány száz méteren át párhuzamosan fut a saját régi, határig vezető régi útjukkal, a szerb határellenőrzés után, de még a magyar beléptetés előtt rákötnék a régire. 

Ezt csak a magyar és a szerb kamionosok használhatnák, így gyorsabban jutnának át a határon. 

Visszafelé hasonló megoldást képzelnek el. A szerb érvelésnek az is része, hogy mindez magyar részről nem igényelne semekkora fejlesztést. Jól hangzik, de kérdés, hogy milyen a fogadókészség az ötletre a magyar oldalon, illetve, hogyan vizsgázna a gyakorlatban.

Erősödik a védelmi együttműködés

A harmadik új rendelet azt mondja ki, hogy meg kell erősíteni a magyar–szerb kapcsolatokban már meglévő stratégiai szintű védelmi partnerséget, ennek érdekében pedig kormányközi megállapodást kell kötni. Ez esetben az előterjesztő a honvédelmi, valamint a külgazdasági és külügyminiszter volt.