Adót csökkentenének és fejlesztenének Szerbiában

Szerbia jövő évi költségvetésének tervezete még készül, de a Fiskális Tanács (FT) napokban közzétett véleménye szerint az idei 10 milliárd eurónál mintegy 400-450 millió euróval több pénzből gazdálkodhat az állam. A tanács véleménye szerint a pénzt infrastrukturális fejlesztésekre kellene elkölteni, illetve most kellene kihasználni a lehetőséget, hogy a munkabéreket terhelő adókat 63-ról 60 százalékra mérsékeljék, ezzel is serkentve a vállalkozói kedvet. Pavle Petrovic, az FT elnöke szerint a GDP-növekedés idén eléri a 4,4 százalékot, ami az előző évekhez képest kimagasló eredménynek számít. Az idei évi költségvetés 1200 milliárd dinárt tett ki, ez aktuális árfolyamon mintegy 10 milliárd eurónak megfelelő összeg. Az adózási fegyelem fokozásának és a jó gazdálkodás eredményének tekintik, hogy az idén eddig már mintegy 30 milliárdnyi költségvetési többletet sikerült elérni. Petrovic szerint a büdzsében az elkövetkező két évben mintegy 60 millió eurót kellene előirányozni az illegális szemétlerakók felszámolására, ugyanennyit a szennyvíztisztítók kiépítésére, mert ebből a szempontból aggasztó a helyzet.

Az ország adóssága csökkenő tendenciát mutat, közelít a már biztonságosnak tekinthető, GDP-arányosan 50 százalék körüli értékhez. Két éve ez az arány még elérte a 70 százalékot.

A költségvetés tervezetének paramétereit a közelmúltban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel is egyeztették. A washingtoni hitelező becslései szerint Szerbiában az idén több mint 4 százalékkal bővül a gazdaság, jövőre pedig 3,5 százalékos ütemet jósolnak. James Roaf, az IMF küldöttségének vezetője szerint a külföldi befektetések és a vásárlóerő növekedése nagyban kihatott a kedvező pénzügyi helyzet kialakulására. Az IMF elvárásának megfelelően az infláció a tervezett 3 százalék körül alakul majd, a GDP-arányos államadósság pedig az év végéig 55 százalék alá eshet. Roaf szerint a kormánnyal kötött költségvetési egyezmény tovább szilárdítja a pénzügyi rendszer stabilitását, lényege, hogy Szerbia elkötelezett egy erős makrogazdasági politika folytatása, valamint a strukturális reformok iránt. A felek mindezt a 2018 februárjában lejárt készenlétihitel-megállapodás folytatásának szánták, melyben az IMF képviselői tanácsadói minőségükben segítik az ország gazdasági reformjait. A végső cél pedig, hogy Szerbia gazdasági és pénzügyi rendszerét az Európai Unió előírásaival összehangolják. Szinisa Mali pénzügyminiszter szerint a 2019-es büdzsé a fejlesztéseket helyezi előtérbe, utakat, hidakat, alagutakat építenek és kórházakat fejlesztenek.

A szerb GDP 2014-ben még 1,8 százalékkal csökkent, egy évvel később már 0,7 százalékos növekedést realizáltak, amit a következő években 2,7, majd 1,9 százalékos ütem követett. Idén a második negyedévben 4,4 százalékkal nőtt a GDP. | VG