Látszólag megnyugvást hozott a hitelesek körében, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) egy új irányadó hitelkamatrátát (Indice de Referinta pentru Creditele acordate Consumatorilor IRCC) vezetett be a piacra a lakossági hitelek esetében. A jegybankot hónapok óta heves támadások érték a politikai elit részéről a magas és egyre növekvő hitelkamatok miatt, és az a vád is megfogalmazódott, hogy a pénzintézetek összejátszva manipulálták a bankközi kamatlábakat (ROBOR). Amolyan büntetésként döntött arról még tavaly év végén a kormány, hogy eszközarányú különadót vet ki a helyi bankokra, amit kapzsisági adónak neveztek el. A politikai nyomásnak engedve a jegybank és a pénzügyminisztérium szakértői kidolgozták az IRCC-t, amely májustól a korábban megszokott, háromhavi és hathavi ROBOR-referenciakamatok helyét vette át az újonnan kihelyezett vagy refinanszírozott lakossági hitelek esetében. Itt érdemes megjegyezni, hogy Romániában a kihelyezett lakossági hitelek döntő többsége továbbra is változó kamatozású, ezért az új indexet kiemelt figyelem övezi.
Az IRCC kiszámításánál a tényleges bankközi tranzakciók kamatát veszik alapul, majd pedig a napi adatokból kiindulva negyedéves átlagot számolnak – mondta a Világgazdaságnak Bálint Csaba, az OTP Bank Romania makrogazdasági elemzője. A szomszédos országban a bankközi kamatok szokatlanul magas kilengéseket mutathatnak egyik napról a másikra, ezért a negyedéves átlag a volatilitásból eredő kockázatokat is mérsékli. Mivel a bankközi tranzakciók rendszerint rövid vagy nagyon rövid futamidejűek, az új IRCC index természetes módon a korábbi három vagy hat hónapos ROBOR-referenciákhoz mérve alacsonyabb, legalábbis normál piaci feltételek között.
A szakértő szerint azonban radikális változásra nem kell számítani, hiszen a jegybank tulajdonképpen az egyik referenciaindexet egy másikra cserélte, a fundamentális mozgatórugók – például a monetáris politika, az alakulása – ugyanazok maradnak. Ettől függetlenül, szem előtt tartva az új banki különadó egyes kitételeit is (például azt, hogy a bankadó mértéke csökkenthető, ha a hitelmarzsok mérséklődnek), várhatóan lesznek olyan hitelintézetek vagy legalábbis bizonyos banki termékek, amelyek esetében a teljes hitelköltség mértéke alacsonyabbá válik, de ez egyedi döntések eredménye lesz. Egyelőre hivatalos összesített statisztikák nem állnak rendelkezésre ezzel kapcsolatban – tette hozzá az elemző.
Bálint Csaba szerint a piac a magasabb betéti kamatok pártján áll, ugyanis a belső kereslet már most is rendkívül erős, a termelékenység nem képes tartani a lépést a bérdinamikával. Az erős fogyasztás miatt az szárnyal, így a folyó fizetési mérleg hiánya kiugróan magas szintre ért régiós összevetésben. Ilyen helyzetben a háztartások megtakarítási kedvét lenne inkább érdemes serkenteni – véli az elemző.
Romániában a hitelezés, mérsékelten ugyan, de kitartóan bővül. A legutóbbi, áprilisi adatok 8 százalék körüli éves dinamikát mutattak. A lakossági hitelek tavaly 9 százalék körüli ütemben nőttek, amit elsősorban a lakáscélú kölcsönök pörgettek. Az utóbbi hónapokban egy kisebb lassulás volt megfigyelhető, 8 százalék környékére, amiben a magasabb ROBOR kamatok, illetve a januártól szigorodó prudenciális kondíciók játszhattak szerepet. A bankadóval kapcsolatos félelmeknek is lehettek negatív vonzataik. Vállalati kölcsönök esetében az elmúlt néhány év kimondottan gyenge teljesítménye után (2 százalékos mínusz 2016-ban, és mindössze
3 százalékos növekedés 2017-ben) az utóbbi időszakban egyfajta fellendülés volt megfigyelhető, áprilisban éves alapon 7 százalékkal nőtt a kihelyezett kölcsönök volumene.
Bálint Csaba arra számít, hogy a gyors bérnövekedés, ami által egyre több ügyfél válik hitelképessé, illetve a még mindig erős GDP-növekedési ütem támogatni fogja a hitelezést mind lakossági, mind pedig vállalati vonalon. Fontos azt is megjegyezni, hogy Európán belül Románia rendelkezik az egyik legalacsonyabb hitelpenetrációs mutatóval – tette hozzá a szakértő.
A már több éve tartó gazdasági felívelésnek, a hitelezés fellendülésének, valamint a jegybank és a kereskedelmi bankok mérlegtisztítást célzó erőfeszítéseinek következtében a bankrendszerben 5 százalék alá mérséklődött a nem teljesítő hitelek aránya a korábbi, 20 százalékot jóval meghaladó szintről. Ezzel párhuzamosan a bankrendszer tőkésítettsége sokat javult, a hitel-betét arány 80 százalék alá süllyedt, a nyereségesség pedig javult.
Az idei év meglepően jól indult,
5 százalékos éves növekedési ütemre gyorsult a gazdaság, ám Bálint Csaba szerint, ha a nagy képet nézzük, a ciklus csúcsán már túl vagyunk. A 2017-es kimagaslóan erős 7 százalékos bővülési ütem után 4 százalék környékére lassult tavaly a román gazdaság, ahogy a korábbi fiskális stimulusok hatása elkezdett kifutni, a monetáris politika szigorúbbá vált, és a külső környezet sem volt már olyan támogató, mint korábban. A továbbra is robusztus GDP-növekedési ütem mellett azt is fontos kiemelni, hogy a folyó fizetési mérleg bővülő hiánya, a 3 százalékos költségvetési deficit, a fogyasztást ösztönző prociklikus gazdaságpolitika és a viszonylag erős inflációs nyomás sérülékenységek kialakulását jelzi. Ezek miatt egy esetleges külső sokkal szemben Románia gazdasága sérülékenyebb, mint sok más régiós társa – hangsúlyozta az OTP Bank Romania szakértője.
