Egy év telt csak el a felminősítés óta, még nem érezzük pontosan a hatásokat. A tavalyi év még csak az átmenet volt a befektetői portfóliók átrendeződése miatt, a felminősítés teljes hatását nagyjából öt év múlva látjuk csak. Az viszont biztos, hogy a külföldi, javarészt intézményi befektetők és alapok jobban érdeklődnek a piacunk iránt. Az MSCI-felülvizsgálat miatt ugyan elvesztettünk néhány befektetőt, de már mutatkoznak a jelei annak, hogy újak érkeznek. Érdekes, hogy míg a fejlődő piaci alapok vezetősége már jól ismer bennünket, addig a fejlett piaci alapkezelők szakembereinek be kell mutatkoznunk. Mielőtt üzletet kötnénk, először a régiót kell megismertetnünk velük, majd Lengyelországot, és csak azt követően tudjuk eladni a tőkepiaci eszközeinket. Ugyanakkor azon dolgozunk gőzerővel, hogy a teljes régió visszakerüljön a befektetők térképére.
A lengyel börzén forgó vállalatok kapitalizációja a régióban a legnagyobb az ország GDP-jéhez viszonyítva. Van még hová fejlődni?
Valóban mi vagyunk a legnagyobbak, a régió részvénykeres-kedelmének a 40, a derivatív kereskedésnek a 90 százaléka össz-
pontosul Varsóban. A folyamatban lévő nyugdíjreformtól is a forgalom további növekedését várjuk. Ezek azonban csak forgalmi adatok, fontosabbnak tartom a szolgáltatások minőségét és a terméklistát, amelyet kínálunk. Az elmúlt tizenkét hónapban nagyjából tízmillió eurónyi forrást költöttünk IT-projektekre: blockchainfejlesztésekre, machine learningre, adatkezelésre. Lecseréltük a teljes kereskedési rendszert, nemsokára elstartol egy új árupiac is a varsói tőzsdén. Ezek mind olyan fejlesztések, amelyeket a fejlett piacokhoz szokott befektetők elvárnak a tőzsdénken, és amelyekkel újabb befektetőket lehet behozni a piacunkra.
A varsói piaci kapitalizáció 50 százalékát már most is a külföldi vállalatok adják. Ezt az arányt is tervezik még növelni?
A kapitalizációra két tényező gyakorol hatást. Egyrészt a lengyel gazdaság és vele együtt a lengyel cégek is folyamatosan növekednek. A fejlett piaci státusz elnyerésével ugyanakkor a külföldi vállalatoknak is egyre vonzóbb Varsó. Igyekszünk külföldi vállalatokat, köztük például távol-keletieket is rávenni arra, hogy a lengyel fővárosban lépjenek a tőzsdére.
Nemrég startolt el a régiós tőzsdék közös CEEplus indexe. Mik
a tapasztalatok?
Kevés idő telt el a meghirdetése óta. Azonban az biztos, hogy a régiós együttműködésben mérföldkő az index. A CEEplus indexkosár a kelet-közép-európai régió legnagyobb tőzsdei forgalmú vállalatának részvényeit, több mint száz papírt tartalmaz. Az indexre pedig a PZU csoport egy passzív befektetési alapot is létrehozott, amellyel a háztartások, lakossági befektetők is egyszerűen és költséghatékonyan kamatoztathatják megtakarításaikat a régió vállalataiban. Arra biztatom a régiós tőzsdék vezetőit, dolgozzunk együtt azon, hogy több hasonló befektetési eszköz kerüljön a piacokra.
Milyen más területen lehetséges együttműködés a régiós piacok között?
Szinte folyamatosan kapcsolatban vagyunk egymással, arra keresünk megoldásokat, hogy miként növelhetnénk a régió vonzerejét. A magyar piacon a pre-IPO-alapok a legérdekesebbek számunkra, Horvátországgal és Szlovéniával például közös crowdfunding platformunk van.
Lengyelországban továbbra is gondot okoznak a devizahitelek.
A bankszektor számára ez nem kockázatos?
A lengyel bankszektor tőkeellátottsága megfelelő. Meglátjuk, hogy a kormányzat hogyan kezeli a helyzetet, de részvénypiaci szempontból nem látok kockázatot. Ám vannak általános, külső kockázatok, például a kereskedelmi háború és a Brexit. A lengyel gazdaságnak óriási versenyelőnye van: fejlett a tőkepiaca, ugyanakkor az átlagbér nagyjából 50 százalékkal alacsonyabb a nyugatinál, miközben a termelékenység alig 22-23 százalékkal marad el a vezető gazdaságokétól.
