BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Visszaesett idén a lakásépítések száma – az Otthon Start program hozhatja el a rég várt fordulatot

A 2025-ös év első három negyedévében 7490 új lakás épült, 14 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek száma azonban látható növekedést mutat. Az Otthon Start program várhatóan tovább élénkíti a lakáspiacot.

Az idei év első három negyedévében 7490 új lakás épült, 14 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19 947 volt, 37 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett gyorsjelentéséből.

lakás
Az Otthon Start program már érezteti hatását a lakáspiacon / Fotó: Csudai Sándor

A fővárosban 9,1 százalékkal, a megyei jogú városokban 33 százalékkal, a községekben 22 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a kisebb, nem megyei jogú városokban emelkedett kissé (1,5 százalékkal) az átadott lakások száma.

Maradt még tartalék a lakásépítési piacon

A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 2509 új lakásának 57 százaléka három kerületben épült fel: a VIII. kerületben 631, a XI. kerületben 421, a IX. kerületben 379 új lakást vettek használatba.

A régiók közül kizárólag Pest régióban (1,6 százalék) és Dél-Dunántúlon (0,6 százalék) tapasztalható minimális élénkülés az előző év azonos időszakához képest. Minden más régióban csökkent az átadott lakások száma, a legnagyobb mértékben Közép-Dunántúlon (–41 százalék) és Dél-Alföldön (–30 százalék).

A vidéki új lakások közül sok található a balatoni térségben. Budapest után a legtöbb új lakást Siófokon adták át (259), de más vidéki településekhez képest sok lakást vettek használatba Keszthelyen (165) és Balatonszemesen is (154). Mindezek mellett Kecskemét (225), Nyíregyháza (121) és Érd (116) lakásépítéseinek száma volt még jelentős, a többi vidéki nagyvárosé viszont nem érte el a százas nagyságrendet.

A természetes személyek által épített lakások aránya 40 százalékról 35 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 58 százalékról 65 százalékra emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 8,0 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,1 négyzetméterrel 94,7 négyzetméterre csökkent a 2024. I–III. negyedévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 67,5 négyzetméter volt.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65, a saját használatra építetteké 33 százalék volt, az építési cél szerinti megoszlás az eladásra építettek felé mozdult el 7,6 százalékponttal.

Az építési engedélyekben már látszik az Otthon Start program hatása

Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19 947 volt, 37 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek növekedésében is erős területi koncentráció figyelhető meg a fővárosban, illetve annak néhány kerületében. Ebben már közrejátszhatott az Otthon Start program keretében elindított 3 százalékos lakáshitel is.

Budapesten összesen 7841 lakás építésére adtak engedélyt, 2,3-szer többre, mint egy évvel korábban. Csak a XI. kerületben mintegy 3400 engedélyt adtak ki, a XIII. kerületben pedig valamivel több mint 1500-at. A négy legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerületben (XI., XIII., X., XV.) engedélyezték a lakások több mint háromnegyedét.

A megyei jogú városokban 43 százalékkal növekedett a létesítendő lakások száma. A kisebb településeken azonban csökkent a lakásépítési engedélyek száma: a nem megyei jogú városokban 1,0, a községekben 8,8 százalékkal. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen és Szeged, ahol egyaránt mintegy 750-750 lakás építését engedélyezték, továbbá több mint 400 lakás építését kezdeményezték Székesfehérváron és Győrben is.

  • Budapesten kívül Közép-Dunántúl (31 százalék) és Dél-Alföld (93 százalék) régióban nőtt jelentős mértékben az építési engedélyek száma.
  • Észak-Magyarországon (2,0 százalék) és Észak-Alföldön (0,1 százalék) pedig csak minimális növekedés történt. A többi régióban viszont az egy évvel korábbinál kevesebb lakás építését engedélyezték.

Az építtetők az esetek 26 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 2,5 százalékkal több, összesen 7350 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 2188 volt, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Hivatalos: két hét múlva megváltoznak az Otthon Start szabályai – itt a kormány új döntése a 3 százalékos hitelről

A lakásépítések piaca ráadásul újabb lendületet kaphat, mivel november 15-től több ponton módosul az Otthon Start program , amely kedvezőbb feltételeket teremt az első lakásukat vásárlók és építők számára. A friss kormányrendelet pontosítja, ki számít elsőlakás-szerzőnek, egyszerűsíti a tb-jogviszonyhoz kötött feltételeket, valamint bővíti a támogatott hitel felhasználási lehetőségeit – derül ki a Bankmonitor pénteki összefoglalójából.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára még október végén arról számolt be, hogy október 15-ig több mint 50 ezer embert mozgatott meg a program, és arra számítanak, hogy ez a lendület a későbbiekben is fennmarad. Az Otthon Start program első hat hetében Panyi Miklós szerint körülbelül háromezer esetben futott végig a szerződés és történt meg a hitel folyósítása. Emellett van 14-15 ezer olyan hiteligénylés, ahol már megkötötték az adásvételi szerződést, és folyamatban van a kölcsön igénylésének bírálata.

Keresletrobbanás várható az új lakások piacán

„Az átadott új lakások számát tekintve nagyon gyengén áll a lakáspiac, innen már csak felfelé vezethet az út. A fejlődés motorja a lakásépítési kedv élénkülését követő lakóingatlanok átadása lesz. Mind a családi és ikerházak, mind pedig a több tucat vagy több száz lakás megépítését magában foglaló társasházi beruházások a következő években jelennek majd meg átadott lakásként a statisztikákban” – értékelte az adatokat Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az elemző az új lakások piacán kialakult jelenlegi helyzetet ismertetve hozzátette, hogy a kereslet az utóbbi hónapokban kiugró mértékben nőtt, részben az Otthon Start program élénkítő hatása miatt. Az ingatlanközvetítő portál adatai szerint az Otthon Start program júliusi bejelentése óta országosan 76 százalékkal emelkedett az új lakások iránti kereslet az előző év azonos időszakához viszonyítva.

„Az év hátralévő részében nem számítunk a lakásépítések megugrására, az év egészét tekintve 12-13 ezer lakás épülhet fel, ugyanakkor a Lakhatási Tőkeprogram keretében elindult projektek, valamint az Otthon Start program nyomán a jövő évtől kezdődően élénkülhet a lakáspiac” – emelte ki Horváth Diána, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ senior elemzője.

A szakértő szerint a lakásépítések felfutása löketet adhat az építőiparnak is, és köszönhetően a jelentős kihasználatlan kapacitásoknak, ez elsősorban nem az árak növekedésében csapódik majd le. Az építőipar elmúlt időszakban látott gyenge teljesítménye tehát pozitívba fordulhat jövőre, ami a gazdaság többi ágazatában is keresletet teremthet, így pedig a gazdasági növekedés beindulását is támogatja majd.

A kormányzati programok mentőövet jelentenek a piacnak

Az alacsony lakásépítési számban több tényező játszik szerepet Regős Gábor szerint. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a lakásépítések magas költségei sok vásárlót kiáraznak a piacról, ráadásul a bizonytalan gazdasági környezet nyomán sokan nem mernek belevágni egy ilyen nagyobb projektbe, illetve a csökkenő népesség is mérsékli az új lakások iránti keresletet. Hozzátette, hogy ez utóbbi persze nem egyenletes: miközben Magyarország jelentős részében csökken a népesség, a nyugati megyékben vagy éppen Budapest agglomerációjában növekszik. A lakásépítések számának növekedése tehát továbbra sem indult be, idén várhatóan a tavalyinál is kevesebb, 12 000-12 500 új lakás épülhet – ezen belül meghatározó lehet a negyedik negyedév, hiszen hagyományosan ekkor adják át a legtöbb új lakást.

A szakértő kiemelte, hogy a kormányzat két programot is indított a lakásépítések serkentésére: a lakhatási tőkeprogramot, ami inkább egy kínálati program és az Otthon Startot, ami inkább egy keresleti program. Azért csak inkább, mert az alacsony kereslet az egyik fő oka annak, hogy kevés új lakás épül – az építőipar képes lenne többet is építeni, ahogyan néhány éve is képes volt, így ez végső soron a kínálatra is visszahat.

„Az Otthon Start hatására tehát a fejlesztők leporolhatják terveiket és beindíthatják a lakásépítéseket – ezek elkészülte persze idő, ennek hatását nem az idei évben fogjuk látni. Ezt a potenciális növekedést mutatja, hogy az első három negyedévben a kiadott új építési engedélyek száma 37 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – remélhetőleg ebből a következő években ténylegesen is épülnek majd lakások, ez az életminőség és az építőipar szempontjából is fontos tényező. Arra mindenképpen lehet számítani, hogy ezek a beruházások a nagyobb városokban és azok környékén koncentrálódnak majd, tekintettel arra, hogy ezeken a helyeken találhatóak jobb minőségű munkahelyek” – foglalta össze Regős Gábor.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.