Tizedére szorítható a dohányzók aránya

Az egészségét kockáztatja, aki ellenőrizetlen forrásból szerzi be az e-cigaretta töltőanyagát – mondta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a magyar szabályokkal kapcsolatban. Az alternatív termékek Magyarországon a hagyományos dohánytermékekhez hasonlóan szigorú szabályozás alá esnek. Az e-cigaretta töltőfolyadékának jövedéki adója 55 forint milliliterenként, az új dohánytermék kategóriába eső, dohányt tartalmazó termékeknél szálanként 10 forint, folyadék esetében pedig milliliterenként 70 forint adót kell fizetni. Bár ezek a termékek nem zárjegykötelesek, kizárólag dohányboltokban lehet őket megvásárolni, aki ezt a szabályt megszegi, törvényt sért, és jövedéki bírsággal sújtható. A NAV hangsúlyozta, hogy az ellenőrizetlen forrásból származó termékek adalékai ismeretlenek, mivel szennyeződhettek a gyártáskor, egészségkárosító hatásuk lehet.

Az alternatív termékek Magyarországon is egyre népszerűbbek, azonban nem árt megfogadni a NAV ajánlását, ugyanis az utóbbi hetekben az Egyesült Államokban több mint nyolcszáz megbetegedést és tizenkét halálesetet kötött a járványügyi hivatal (CDC) az e-cigaretták helytelen használatához. A CDC egyelőre nem tett egyértelmű kijelentést, de az eddigi vizsgálatok arra mutatnak, hogy a megbetegedéseket ellenőrizetlen forrásból származó töltőfolyadék vagy tetrahidrokannabinol (THC, a marihuána növény pszichoaktív hatóanyaga) fogyasztása okozta. Szeptember elején a fiatalkorúak védelmében a füstmentes termékek szabályozása mellett szólalt fel Melania Trump, az Egyesült Államok elnökének felesége, Ned Sharpless-szal, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) vezetőjével folytatott találkozó után. A first lady kilátásba helyezte: a Trump-adminisztráció kezdeményezheti, hogy a dohányt nem tartalmazó alternatív termékek nem dohányízű változatait csak az FDA előzetes jóváhagyása után lehessen árusítani, ugyanis az ízesített termékek a fiatalkorúak nikotinfogyasztásának felfutásához vezethetnek.

„Hatmilliárd amerikai dollárt költöttünk a füstmentes termékek fejlesztésére és tudományos kutatására – mondta a Világgazdaságnak

J. B. Simko, a Philip Morris International (PMI) külső kapcsolatokért felelős alelnöke. – Több száz tudós, mérnök és szakértő dolgozott hosszú évekig azokban a tudományos kutatásokban, amelyek alátámasztják az FDA-hez benyújtott, a füstmentes termékeinkre vonatkozó forgalomba hozatali kérelmünket, valamint a módosított hatású dohánytermékre vonatkozó kérelmünket, az utóbbi jelenleg is folyamatban van.” Kifejtette, hogy ezután is folytatják kutatásaikat, és elkötelezettek, hogy minél több tudományos információ álljon rendelkezésre, beleértve a hosszú távú kutatásokat is. J. B. Simko hangsúlyozta: a fiatalkorúak védelme kulcsfontosságú, nekik nem szabadna nikotint tartalmazó termékeket használniuk, de fontos azt is látni, hogy a füstmentes termékek kevésbé káros alternatívát jelenthetnek azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik nem szoknak le.

„A hagyományos dohánytermékek helyett füstmentes termékekre való áttéréssel 15-ről 1 százalék közelébe szorítható vissza a dohányosok aránya az egyesült államokbeli népességben” – mondta Mitch Zeller, az FDA dohánytermékekért felelős részlegének igazgatója a Nemzetközi Dohányipari és Nikotingyártói Fórumon. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a magyarok 31 százaléka dohányzik, ami mind a regionális átlag 29 százaléknál, mind pedig a világátlag 22 százaléknál érezhetően magasabb. Ha a cigaretta helyett a magyarok is hasonló arányban térnének át az alternatív nikotintermékek használatára, az számottevően csökkentené a dohányosok arányát, 3 százalék körüli szintre szorulhatna vissza a dohányzás. Mitch Zeller aláhúzta: csak az Egyesült Államokban 33 millióval csökkenhet a dohányosok száma, és mintegy 8 millió haláleset lehet megelőzhető – ma a rendszeresen dohányzók fele hal meg korábban, nem számolva a passzív dohányzás miatt bekövetkező halálesetekkel.

Az FDA korábbi felvilágosító kampánya révén mintegy 587 ezren szoktak le a dohányzásról, ők fejenként átlagosan 180 ezer dollárt spóroltak meg a dohánytermékeken és az orvosi költségeken, s országosan mintegy 53 milliárd dollárral – 15 százalékkal – csökkenhet az egészségbiztosítási rendszer kiadása. Ha a dohányzás miatti kiadások hasonló mértékben csökkennének Magyarországon, akkor évente 339 milliárd forintot takaríthatna meg az egészségügyi alap. Mivel a dohányosok aránya nagyjából duplája hazánkban, mint az Egyesült Államokban, nincs kizárva, hogy a hagyományos dohánytermékek visszaszorítása is dupla megtakarítást eredményezne, ezzel – mai áron számolva – 680 milliárd forinttal több maradhatna az egészségügyi alapban.