A klímavédelem vitte a prímet Davosban
A tematikának megfelelően a klímavédelem állt a hét végén zárult ötvenedik davosi Világgazdasági Fórum középpontjában. Ugyan a piaci szereplőktől a jegybankárokon át a vezető politikusokig sokan előadhatták erről vallott nézeteiket, a sajtó figyelme leginkább Greta Thunberg felé fordult, bár a svéd klímaaktivista a korábban hangoztatottakon túl nem szolgált új mondanivalóval.
A vezető politikusok és szakemberek is bőven hoztak zöldtémákat. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök beszédében leginkább az európai zöldmegállapodás fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy a közösség 2050-re képes lesz elérni a klímasemlegességet. Angela Merkel német kancellár saját országának szerepét hangsúlyozta: autóipari nagyhatalomként élen kell járniuk a karbonsemleges közlekedés felé vezető úton. Még Donald Trump mondanivalójának is része volt a klímavédelem, elemzők szerint a republikánus választóknak is egyre fontosabb a téma, így a választási évben Trumpnak valamilyen szinten nyitnia kell a zöldmozgalmak felé.
Nagy érdeklődés övezte az amerikai pénzügyminiszter, Steven Mnuchin fellépését, aki a kereskedelmi háborúról és a dollárárfolyamról is beszélt. Mint fogalmazott: nemsokára elkezdik a tárgyalásokat Pekinggel a második körös vámegyezményről, egyelőre nincs véleménykülönbség a két kormányzat között. A dollárról pedig megjegyezte: stabil jegyzést szeretne, de megtanulta, hogy nem szabad kommentálnia az árfolyamot. „Két éve ugyanitt azt mondtam, hogy gyenge dollárt szeretnék, erre teljesen felbolydult a piac, ez fontos lecke volt.” Érdemi kínai kommentár nem érkezett a kereskedelmi háborúval kapcsolatban, Peking csak kis létszámú küldöttséggel képviseltette magát a fórumon.
A három legnagyobb jegybank elnöke közül kettő is részt vett a találkozón, Christine Lagarde euróövezeti és Kuroda Haruhiko japán jegybankár. Lagarde leginkább környezetvédelemmel és az európai zöldgazdaság kiépítésével foglalkozott. Monetáris kérdésekről kevés szót ejtett, ami nem meglepetés, hiszen beszéde előtt egy nappal ismertette az Európai Központi Bank a stratégiai felülvizsgálat fontosabb kérdéseit. A jegybankár összeszólalkozott Steven Mnuchinnal a klímavédelem terheiről. Lagarde a klímasemlegességre való átállás költségeit mérlegelte, és sürgette, hogy a vállalatok a fél- és egyéves tervek helyett harmincévesekben gondolkodjanak, a kormányzatok pedig adókkal ösztönözhetik őket erre. A politikus szerint viszont képtelenség ilyen időtávra észszerűen tervezni, és úgy fogalmazott: a klímaadó a keményen dolgozó emberekre hárulna, amit a kormányzatok nem engedhetnek.
Kuroda Haruhiko japán jegybankelnök megerősítette: a jegybank és a kormányzat is kész a gazdasági stimulus folytatására, különösen, mivel szerinte az utolsó negyedévben csökkent a japán GDP. Óvatosan hozzátette: az ultraalacsony kamatkörnyezetnek és az intenzív stimulusnak lehetnek negatív mellékhatásai, a jegybank ezért folyamatosan monitorozza a pénzpiacokat. Kuroda is ejtett szót a klímavédelemről: ugyan Japán vezető szerepet visz az energiahatékonyság terén, van még tér csökkenteni a kibocsátást.
