Két számjegyű lehet az euróövezeti deficit
A világ gazdaságai szinte versenyt futottak az elmúlt két hétben, ki tud többet lazítani a költségvetésén a járvány miatt. A G20 országai eddig bő 5 ezermilliárd dollárnyi pénzügyi támogatást ígértek. Európában azonban az országok zöme súlyosan eladósodott, kérdés, meddig lehet emelni a költségvetési hiányt.
Az Európai Bizottság a válságra adott egyik első válaszként átmenetileg felfüggesztette a 3 százalékos deficitre vonatkozó szabályokat. Rómában örömmel fogadták a felfüggesztés hírét: az óvatos becslések
6 százalék körüli éves hiányt prognosztizálnak. Franciaországban a legtöbb elemző 7 százalék körüli mínuszt tart reálisnak. Több ország, például Csehország és Portugália is jelezte: uniós történelmük leghiányosabb költségvetését fogják idén működtetni. Londonban pedig a fiskális fegyelemért felelős kormányhivatal már háborús állapotokat lát: 20 százalékos éves hiányt sem tart kizártnak.
Egyelőre kevesen merik megbecsülni, mennyire szállhat el az euróövezeti költségvetési deficit: senki sem látja, mennyit kell kármentésre fordítani. A 2008-as válság alatt az euróövezet költségvetési hiánya 6,2 százalékra kúszott a 2007-es 0,7 százalékról, de a mostani krízis esetén ennél nagyobb számok kellenek. A Jefferies elemzője, Marcel Alexandrovich szerint az euróövezet költségvetési hiánya az idén 17 százalékos lehet. A Morgan Stanley ennél konzervatívabb, 10 százalék körüli hiányt lát. A Berkeley Economics elemzője, Pierre-Olivier Gourinchas annyit közölt: ha egy ország költségvetési hiánya az idén egy számjegyű marad, akkor nem költött elég pénzt a válságkezelésre.
Súlyos probléma azonban az euróövezeti eladósodottság. Az unió
27 tagjából 7 államadóssága a GDP száz százaléka környékén vagy a fölött van, további 11-nek, mint hazánknak is, 60 százalék fölött.
A súlyosbodó terheken nagyban segít, hogy az állampapírhozamok rendkívül mélyen vannak: tízéves lejáraton a görög hozam 1,5, az olasz 1,3 százalékon volt tegnap.
A Commerzbank szerint az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja hosszabb távon is alacsonyan tartja a hozamokat, de így nyugodtabban lehet eladósodni, jövőre már valószínű a száz százalék feletti GDP-arányos államadósság az eurózónában. Több elemző is felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a jegybank korlátlan mennyiségű állampapírt vásárolhat, az övezeti államok tehát egyrészt befelé adósodhatnak el, másrészt elvileg nincs felső korlát. Ez azonban nem nagy megnyugvás olyan államoknak, mint Olaszország, amely már most is fuldoklik a törlesztőrészletektől.
A sérülékenyebb államok kilátásain sokat javíthatna a közös eladósodás, de ennek lehetősége egyre távolabb van. Pénteken Angela Merkel német kancellár és Mark Rutte holland kormányfő is megerősítette, hogy a közös válságkezelés platformja az Európai Stabilitási Mechanizmus. Ezért nem támogatják az euróövezeti „koronakötvény” kibocsátását, tehát azt, hogy az egész övezet együtt viselje a kármentés költségét.
