Összeomlott az amerikai munkaerőpiac

Hirtelen lett drámai a helyzet az amerikai munkaerőpiacon: a tegnapi adatok szerint óriási emelkedéssel történelmi rekordra ért az egy héten belül munkanélküli-segélyért jelentkezők száma. A március 21-ig tartó héten csaknem 3,3 millió amerikai jelentkezett a munkaügyi hivatalnál. Összehasonlításképp: a 2008-as válság tetőpontján 665 ezer volt a legmagasabb heti adat, míg az eddigi rekord 1982 októberében 695 ezer fő volt. Az elemzők is új csúcsot szimatoltak, de csak 1-1,5 millióra várták a segélyt kérők számát.

Az adat azt mutatja, hogy a korábban rendkívül erős amerikai munkaerőpiac a járvány első szelére megremegett, mivel a vállalatok gyorsan léptek, hiszen a kiadáscsökkentés leggyorsabb módja a létszámleépítés. A 2008–2009-es recesszió alatti 10 százalékos munkanélküliségi rátától azonban még messze vagyunk: a mostani válság esetén hirtelen, egyik hétről a másikra kerültek utcára tömegek, míg a korábbiaknál időben elnyújtva, több hónap alatt vesztette el a munkáját több millió ember. Lehetséges tehát, hogy míg a következő hetekben újabb és újabb rekordokat látunk, a munkanélküliségi ráta mégsem éri az 1982-es, 10,8 százalékos történelmi csúcsot.

Jerome Powell Fed-elnök, tőle szokatlan módon, az NBC reggeli műsorában, egy órával a munkaerőpiaci adatok megjelenése előtt már arról beszélt, hogy a társadalomnak meg kell értenie: ez nem egy szokványos válság. „Hirtelen láthatunk nagy emelkedést a munkanélküliségben és nagy visszaesést az üzleti aktivitásban. De ha a járványnak vége, gyors felpattanásra számíthatunk.” Ugyanakkor a Fed elnöke is úgy vélte, hogy első számú feladat a járvány lassítása, utána jön csak a gazdaság újjáélesztése. „A gazdaság már most recesszióban lehet, a járvány alakulása határozza meg a következő hónapokat.”

Az elemzők viszont döbbenten állnak az adatok előtt. A Deutsche Bank szakértői katasztrofálisnak nevezték a statisztikát. „Első pillantásra látszik, hogy a versenyszektor költségcsökkentésének milyen súlyos hatása van a reálgazdaságban.” A Schmidt Futures munkaerőpiaci elemzője, Martha Gimbel szerint a munkaerőpiac másfél évnyi fejlődése tűnt el egyetlen hét alatt. Hozzátette: a 3,3 millió ember csalóka lehet, mivel sokan nem jogosultak munkanélküli-segélyre, több állami munkanélküli-rendszer pedig összeomlott a múlt héten a terhelés alatt, így sokakat nem is regisztráltak. „Legalább májusig nem kapunk tiszta képet arról, hogy mekkora kárt okoz a járvány.”

A rekordadat azonban nem okozott piaci lejtmenetet, pedig erre számítani lehetett. Az állampapírok árazása alig mozdult, rövid és hosszú oldalon is csak két-három bázisponttal emelkedtek a hozamok. A dollárindex minimálisan esett csak a statisztika láttán, bár már előtte is 0,9 százalékos mínuszban volt. A vezető részvényindexek 1-1,5 százalékos pluszokkal nyitottak, és rövidesen 3 százalékot meghaladó emelkedésben voltak.

A piaci kommentárok szerint a kereskedők inkább pozitívnak látják a statisztikát, mivel a munkanélküliek drámaian emelkedő száma növeli egy újabb stimulus esélyét. Pedig a segítség, az amerikai történelem legnagyobb gazdasági mentőcsomagja már úton van, csak kérdés, mennyire lesz hatásos. Az Egyesült Államok szenátusán egy nappal az adatközlés előtt ment át a 2 ezermilliárd dolláros fiskális stimulus, amelynek egy része a munkanélküli-ellátó rendszerbe vándorol majd. A csomagról szóló jogszabály már Donald Trump asztalán van, a Fehér Ház pénteken szóban szavaztatja meg róla a képviselőházat, mivel a küldöttek már elhagyták Washingtont.