A magyar és a lengyel gazdaság van a legjobb helyzetben az EBRD szerint

Átlagban 3,5 százalékkal eshet vissza a GDP az idén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) figyelte régiókban – Európa keleti felében, Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában – a pénzintézet friss jelentése szerint. Az előrejelzéseket soha nem látott bizonytalanság övezi – jegyezték meg a bank elemzői. Amennyiben másfél évig is elhúzódik a „húzd meg, ereszd meg” a koronavírus megfékezését célzó korlátozásokban, a vásárlóerőparitás-alapon számolt egy főre eső GDP akár a globális pénzügyi válság szintje alá is zuhanhat a szakértők szerint. Ebben a horrorszcenárióban az EBRD segítette régiók együttes GDP-je 2024-ig sem éri el a járvány előtti szintet.

Közép-Európa és a balti államok teljesítménye 4,3 százalékkal zsugorodhat az idén, pedig a járvány előtt még 3,2 százalékos bővülést várt az EBRD, jövőre azonban sikerülhet visszakerülnie a régiónak a 2019-es szintre. A régióban a legkisebb, 3,5 százalékos visszaesést Magyarországon és Lengyelországban várja a bank, miközben a legnagyobb várható vesztes Horvátország, ahol a turizmust érő csapás 7 százalékos GDP-zuhanást eredményezhet 2020-ban. Magyarország esetében a mérleg pozitív oldalán az áll, hogy tavaly itt volt a legnagyobb növekedés a régióban, és nekilendültek a beruházások, de az erős autóipari szektor növeli a gazdaság sérülékenységét. A lengyel gazdaság exportkitettsége is nagy, és bár erős a belső fogyasztás, érzékeny pont, hogy magas az önfoglalkoztatók aránya. Az állami fejlesztési bank, a beruházási alap és a jegybank beavatkozásai azonban mérséklik a gazdaságot érő károkat – vélik a szakértők. Romániában is viszonylag kicsi, 4 százalékos visszaesésre számít idén a bank.

Az alap előrejelzésében, amely azt feltételezi, hogy 2020 második fél évére lecseng a járvány, a legnagyobb visszaesést Európa középső és déli régiói szenvedhetik el. A legsúlyosabban érintett terület a Nyugat-Balkán, ahol az EBRD szerint a korábban várt 3,3 százalékos növekedés helyett 4,8 százalékkal zuhanhat a GDP, 2021-ben azonban minden más régiónál gyorsabb, 7,1 százalékos bővülés következhet. A legszélsőségesebb kilengések az összes megfigyelt ország közül Albániában várhatók, ahol idén 9 százalékos recesszió valószínű, jövőre azonban rakétaüzemmód jöhet 12 százalékos bővüléssel. Az albán gazdaság erősen függ a turizmustól, az alacsony hozzáadott értékű beszállításoktól az olasz divatiparnak és a külföldön dolgozók hazautalásaitól.

Ha nem húzódik el a járvány, az utóhatásai lehetőségeket is teremthetnek az EBRD figyelte országok számára – írja a jelentés. Kína a járvány előtt számos szektor globális termelési láncaiban volt domináns szereplő, azonban a vállalatok ezután vélhetően felülvizsgálják beszállítói kapcsolataikat. Ezekben a szektorokban az EBRD-országok közül soknak már most is erős a részvétele az értékláncokban, és tetemes a kivitele, a változások pedig tovább növelhetik az exportjukat. További lehetőségeket teremthet, ha a kilábalás időszakában a kormányok gazdasági ösztönző lépései a klímavédelem hosszú távú szempontjait is figyelembe veszik – javasolta az EBRD.