Nyilatkozatcunamit indított el az Európai Központi Bank döntéshozói közt a német alkotmánybíróság keddi fenyegetése. Eszerint a Bundesbanknak le kell állítania kötvényvásárlásait, ha az EKB nem indokolja három hónapon belül a 2015-ben indult és a járvány miatt felpörgő mennyiségi lazításának arányosságát. „Az ítélet nagy alkotmányos kihívás az EU és az eurózóna számára” – írta Anatoli Annenkov, a Société Générale szenior európai közgazdásza. Nagyon valószínű, hogy még az unió alapszerződésének módosítása is szükségessé válik a konfliktus nyomán, hogy nagyobb teret nyisson az EU-n belüli költségvetési segélyezésnek. Az EKB beavatkozásának határai kérdőjeleződtek meg – tette hozzá.
Luis de Guindos, az EKB alelnöke is határozott költségvetési lépésekre szólította fel a tagállamokat tegnap az Európai Parlament gazdasági bizottságának ülésén. „Életfontosságú, hogy a költségvetési válasz a válságra elég erőteljes legyen az euróövezet minden részében – mondta. – Ehhez az egységes válaszhoz most már szükséges a politikai megállapodás, hogy kiépítsük a megfelelő eszközöket.” Az EKB kötvényvételei a krízis közepette nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ne emelkedjenek drasztikusan a járvány szorongatta országok, főleg az eladósodott Olaszország kötvényhozamai. Ez a védernyő még kitart, hiszen a német bíróság nem kérdőjelezte meg a bank új, 750 milliárd eurós vásárlási programját, és rövid távra az EU is több segélyprogramot fogadott el. Az ezer-kétezer milliárd
eurós kilábalási program kidolgozása azonban éles viták közepette zajlik. A déli államok támogatásokat szeretnének, az északiak egy erős csoportja azonban – köztük a hollandok és a németek – inkább kölcsönökben gondolkodnak.
Guindos kommentárjai azt sugallták, hogy az EKB nem veszi fel a karlsruhei bírák által dobott kesztyűt. Ez fenntartja a bizonytalanságot: mi történik a három hónapos határidő lejártával? A német ítélet ugyanis ellene ment az Európai Bíróság 2018-as ítéletének, amely nem talált jogi kifogásolnivalót az EKB állampapír-vásárlásaiban. A képviselők faggatására Guindos azzal válaszolt: bankja az Európai Bíróság joghatósága alá tartozik, s ezzel ki nem mondottan megkérdőjelezte a német bírók hatókörét. Sőt az alelnök megerősítette, hogy „az EKB elkötelezettebb, mint valaha, hogy biztosítsa minden szektorban és országban a támogató pénzügyi feltételeket, amelyekkel kivédhetik ezt a precedens nélküli sokkot”. Ha kell, még növelik is az ösztönzés mértékét. A német jogi beavatkozást visszautasította az EKB döntéshozó tanácsának az a négy tagja is, akik a Financial Timesnak név nélkül nyilatkozva elmondták: az ítélet sérti a jegybanki függetlenséget, káros precedenst teremtve más tagállamok bíróságai számára is. Francois Villeroy de Galhau, a tanács tagja is csatlakozott ehhez a véleményhez. Az EKB inflációcélzó mandátumára hivatkozva a francia parlament pénzügyi bizottsága előtt azt mondta: a banknak valószínűleg erősítenie kell a monetáris ösztönzést az felpörgetésének érdekében.
A Commerzbank jegyzete szerint az euró mostanra indokoltan stabilizálódott a karlsruhei ítéletet követő gyengülés után, és akár erősödhet is. A vita azonban határt szabhat a jegybank későbbi mozgásterének, ezért a deviza érzékenyebbé vált a kockázatokra. „Kétséges, hogy vajon az EKB képes-e ismét elővenni a „bármibe is kerül” kártyát, amivel De Fatto véget vetett az eurózóna válságának 2012 júliusában – írták az elemzők.
