Van esély, hogy felgyorsul a Nyugat-Balkán csatlakozása

Tóth Péter, Vajdaság | A térség eurointeg­rációja régóta téma, de a mostani konszenzusos vélekedés szerint reálisan leghamarabb öt-hat, jó eséllyel pedig csak nyolc-tíz év múlva válhat teljes jogú tagállammá például Szerbia vagy Montenegró, a többiek pedig nagy valószínűséggel még később. Sokan azonban úgy vélik, többéves helyben topogást követően felgyorsulhat a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamata, miután márciusban a 27-ek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről döntöttek Észak-Macedóniával és Albániával. A folyamattal kapcsolatban az Európai Unión belül sem beszélhetünk egységes álláspontról.

Belpolitikai szempontból rendkívül ellentmondásos időszakot él át a régió, ilyenkor az elemzők szerint hangosabbak a szélsőséges nézeteket valló politikusok, és a közhangulat is gyorsabban változhat. A koronavírus-járvány idején előállt helyzet tovább növelte a nemzetközi aktivitást is. Szerbiában kiábrándító hatású volt, amikor az EU megtiltotta az orvosi eszközök kivitelét, pedig a lépésnek valójában inkább csak szimbolikus a jelentősége, gyakorlati hátrány nem származott belőle. A döntés beárnyékolta azt a hírt, hogy az Európai Unió a legutóbbi csúcstalálkozón is egy 3,3 milliárd eurós támogatási keretet biztosított a térség országainak.

A térség államai a járvány lecsengése után súlyos gazdasági, bel- és szomszédságpolitikai problémákkal néznek majd szembe. Szerbiában június 21-én lesz választás. Bár a belpolitikai helyzet addig még bonyolódhat, de jó eséllyel a most is hatalmon lévő, Aleksandar Vucic államelnök által vezetett Szerb Haladó Párt szerez jókora parlamenti többséget és alakíthat majd kormányt. Ők korábban is hangoztatták, hogy a cél az EU-tagság, de Oroszországgal és Kínával is jó viszonyt szeretnének fenntartani. Kérdés azonban, hogy az EU a jövőben hogyan viszonyul majd ahhoz a tényhez, hogy Szerbia alkotmányában Koszovó máig is az ország része, és nem is tervezik az alkotmány megváltoztatását.

Az utóbbi időben Montenegróval is feszültté vált Szerbia viszonya. A napokban a montenegrói rendőrség könnygázzal oszlatta a helyi szerb pravoszláv egyház elöljáróinak szabadon engedéséért szervezett tüntetést, a demonstrálók kőzáporral válaszoltak. A Niksicben és Pljevljában megtartott tüntetéseken huszonkét rendőr sebesült meg, az incidens után többeket letartóztattak.

Ám felmerülhetnek olyan gazdasági szempontok is a közeljövőben, amelyek elősegíthetik a nyugat-balkáni térség csatlakozási folyamatának felgyorsulását. A globális termelési láncok ugyanis újraszerveződnek a koronavírus-járvány hatására, és a multinacionális cégek bizonyos kapacitásaikat ebbe a térségbe helyezhetik át. Hallani arról, hogy már léteznek is ilyen tervek, de hogy ezekből mi válik valóra, arra még várni kell.

Aleksandar Vucic államfő Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével a csatlakozások megkezdéséről tárgyalt