Szabadesésben Szlovákia gazdasága

Szlovákia gazdasága szabadesésbe kezdett. Olyan, mintha időgépben ülnénk, és 2017-ig mennénk vissza az időben. Továbbra is érvényes, hogy jövőre már újra növekedés jöhet, de ez nehezebb lesz, mint ahogy azt akár csak egy hónapja is gondoltuk – mondta Peter Kazimír, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke, aki tegnap ismertette a koronavírus-járvány miatt megrendült Szlovákia legfrissebb gazdasági előrejelzését. A jegybank középtávú prognózisa szerint idén az ország bruttó hazai összterméke (GDP) 10,3 százalékkal eshet vissza, azaz újra a 2017-es szintre süllyed, ám jövőre már 8,4 százalékkal, 2022-ben pedig további 4,5 százalékkal bővülhet.

Ódor Lajos jegybanki alelnök hozzátette: korábban azzal számoltak, hogy már jövőre elérhető lesz a válság előtti szint, de mára úgy tűnik, ez csupán 2022 első felében teljesülhet. „Ez a válság gyökeresen megváltoztatja a globális kereskedelmi, beszállítói kapcsolatokat, ami egy olyan nyitott, exportorientált ország esetében, mint Szlovákia, nem jó hír” – tette hozzá a jegybankelnök, aki a Szlovák Statisztikai Hivatal aznap közzétett hírére célzott, amely szerint az ország ipari teljesítménye áprilisban 2019 áprilisához viszonyítva 42 százalékkal zuhant, ezen belül a közlekedési eszközök gyártása 78,9 százalékkal. Ez nem véletlen, hiszen áprilisban az ország mind a négy autógyára gyakorlatilag leállt. Ezzel párhuzamosan Szlovákia kivitele idén áprilisban 43, a behozatala pedig 37 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Kazimír szerint módosítani kellene az ország gazdasági modelljét, azaz enyhíteni kell az autóipartól való túlzott függőséget. Az ebben az évezredben még nem tapasztalt mértékű gazdasági visszaesés a munkanélküliség növekedésével is jár. A jegybank úgy látja, idén mintegy 70 ezer állás szűnik meg, a munkanélküliek aránya az év eleji 5 százalékról az év végéig 7,4 százalékra, jövőre pedig 8,5 százalékra kúszik fel. Peter Kazimír ezt a következőképpen érzékeltette: 2020-ban annyi munkahely tűnik el, mint amennyi az elmúlt két és fél évben keletkezett. Hozzátette, hogy a koronavírus hatását enyhítő állami mentőcsomagok révén mintegy 50 ezer állást sikerül megtartani. És ami egészen példátlan, amire a rendszerváltás óta nem volt példa: 2020-ban a nominálbérek is csökkennek, mintegy 1,7 százalékkal (a reálbérek 3,5 százalékkal), ami azt jelenti, hogy megtört az utóbbi három évben tapasztalt évi 6-7 százalékos bérnövekedési lendület – az első negyedévben egyébként 1086 euró volt az országos átlagbér. A fizetések azért csökkennek, mert sokan rövidített munkaidőben dolgoznak, az iskolák bezárása miatt a gyermekükkel voltak otthon vagy átmenetileg állami segélyen éltek. Jövőre viszont a nominálbérek újra 8 százalékkal nőhetnek.

Egyetlen jó hír, hogy a visszaeső kereslet és az alacsonyabb olajárak miatt az éves infláció üteme a tavalyi 2,8 százalékról idén 1,9 százalékra szelídül, jövőre pedig akár 1 százalék alá bukhat. Az államháztartás GDP-hez mért hiánya idén elérheti a 8,2 százalékot, jövőre az 5,9, 2022-ben pedig a 4,4 százalékot, ennek folyományaként Szlovákia GDP-hez mért államadóssága a tavalyi 48 százalékról az idén 60,6 százalékra, jövőre pedig 61 százalékra kúszik fel.