Hősszerelmes Rembrandt a Sotheby’s házban
Az utolsó magánkézben lévő és elérhető Rembrandt-önarcképet árverezi el a Sotheby’s július 28-án Londonban, az Impresszionista és modern művészeti esten. Az 1632-ben festett portrét előzetesen 12–16 millió fontra, átszámítva 4,6–6,2 milliárd forintra becsülik. A művészet történetében egyetlen másik művész sem festett annyi önarcképet, mint Rembrandt, akinek arca élete bármely szakaszából azonnal felismerhető. Ismerhető a 22 éves ambiciózus és magabiztos kezdő festő arca, és a 63 éves öreg és beteg férfié is, ám a nagyjából 80 darab önarckép közül mára már szinte az összes nagy múzeumi gyűjteményekben van. A három magánkézben lévő darabból is csak ez az egy hozzáférhető a piacon.
A másik két kép ugyan privát tulajdon, de hosszú távú múzeumi letétekben vannak, az egyik New Yorkban, a másik a Skót Nemzeti Galériában.
A most árverésre kerülő önarckép – 15-ször 20 centiméteres táblácska – 26 éves korában mutatja a művészt, aki elegáns, csipkegalléros, fekete színű ünnepi ruhában, a fején fekete kalappal, öntudatosan néz szembe a nézővel. A 17. századi holland művész képe eredetvizsgálaton is átesett, és minden kétséget kizáróan eredeti. Több kiállításon is szerepelt, egyebek között az amszterdami Rijksmuseum 1997-es és a londoni The National Gallery 1999-es Rembrandt-tárlatán. A szakértők szerint ezt a viszonylag kis méretű, divatos ruházatban ábrázolt, fiatalkori önarcképét a festő a feleségének való udvarlás szakaszában készítette a szeretett nőnek szánt ajándékként, és igyekezett rajta a legjobb színben feltüntetni magát.
A Sotheby’s szakembere, George Gordon szerint a szokatlannak számító hivatalos öltözék azt is jelentheti, hogy Rembrandt egyfajta névjegykártyának szánta a festményt, azt mutatva, hogy társadalmilag ugyanolyan szinten áll, mint egyre növekvő vevőkörének tagjai. Idősebb kori képei realisztikusabbak és lélektanibbak. Összesen két olyan képet festett, amelyen nem festőmunkaruhában ábrázolja magát, hanem formális öltözetben. A szóban forgó kép az egyik. Nagyon rövid idő alatt készült el, a háttér még meg sem száradt, amikor a művész aláírta az alkotást.
Az aukciót megelőzően a festményt kiállítják a Sotheby’s londoni épületében. Legutóbb 1970-ben szerepelt árverésen, akkor is a Sotheby’snél Londonban, de akkor még csak „Rembrandtnak tulajdonított” attribúcióval, és 650 fontért vette meg egy francia műkereskedő. Ő végeztette el aztán az eredetvizsgálatokat, és egy német laboratóriumban az anyag-összehasonlítás során az is kiderült, hogy a kép fatáblája ugyanabból a fatörzsből való, mint amelyen egy egyértelműen Rembrandt által festett, a hamburgi Kunsthalle gyűjteményében szereplő másik portré van. Az eredetiség igazolása után a kép – még a hetvenes években – másfél millió dollárért cserélt gazdát. Jelenlegi beadója 2005-ben vásárolta meg egy holland műkereskedőtől, de hogy mennyiért, azt nem hozták nyilvánosságra. Legutóbb 2003-ban szerepelt Rembrandt-önarckép árverésen, szintén a Sotheby’s londoni aukciósházában. Az alkotást 6,94 millió fontért vásárolta meg Steven Wynn amerikai műgyűjtő. A festmény azóta a New York-i Leiden-gyűjteményben van.
A festmény legutóbb 1970-ben szerepelt árverésen, de akkor még csak „Rembrandtnak tulajdonított” attribúcióval, és mindössze 650 fontért vette meg egy francia műkereskedő
