A következő szezonok forgalmát alapozzák

Görögország számára mélyütés a koronavírus-járvány: a turizmus az ország vezető ágazata, az idegenforgalomhoz köthető állásokban 700 ezer ember dolgozik, a szektor a GDP 20 százalékát termeli ki. Az országot viszonylag hamar lezárták a koronavírus-járvány kezdetekor, így kordában tudták tartani a pandémiát, ezért viszont nagy árat fizettek. A statisztikák szerint az országban az idei év első felében 67 százalékkal, 2,6 millióra zuhant a külföldi látogatók száma.

Létszükséglet volt tehát a nyitás, amelyet többszöri halasztás után július 1-jén lépett meg a görög kormány. Az újraindított légi járatok elkezdték ugyan szállítani az utasokat, ám a veszteség időarányosan nőtt, hiszen tavaly nyáron épp július volt a csúcs, amelyhez képest az idén 70 százalékkal maradtak el a turisták. A Teneo hírlevele szerint a fentiek miatt az ágazat az idén a tavalyi 18 milliárd euró után jó, ha 5 milliárd euró bevételre tud szert tenni. Cyril Rebillard, a Nemzetközi Valutaalap szakértője a kis és közepes országok idegenforgalmi bevételeinek visszaesését modellezte, s úgy találta, hogy GDP-arányosan Thaiföld szenvedi el a legnagyobb exportbevétel-csökkenést (8 százalék) a visszaeső látogatószám miatt, majd Portugália, Marokkó és Costa Rica mellett Görögország következik 5–7 százalék közötti visszaeséssel.

Magyarországon a felmérés 3,4 százalékos visszaesést jósol, ám megjegyzi, hogy a hazai turizmus felpörgése 1 százalékkal visszakorrigálhatja az ágazat bevételtermelő képességét. Nos, ez utóbbi az, amire Görögország nem igazán alapozhat. A belföldi turizmus eddig leginkább az Athén környéki szigeteken és nyaralóhelyeken volt erős, a turisztikai célterületeken lényegében csak külföldiekre alapoznak. A legnagyobb görög szigeten, Krétán egy utazási iroda képviselője arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy a nyári nyitás előtt lényegében nem volt ferőzött, mert a szigetlakók nem utaznak, július után azonban ott is megjelent a koronavírus. Előbb Chániában, később a fővárosban, Heraklionban is elő kellett írni a maszkviselést, és a beutazókat a repülőtéren azóta is szűrik. A fertőzöttek körülbelül 10 százalékát a teszteknek köszönhetően a határokon kiszűrik a görög hatóságok, s bár a járvány augusztus közepétől Görögországban is felpörgött, a napi esetszám csúcsa 372 volt.

A turisták elmaradása nagyon látszik Krétán, a korábban felkapott üdülőhelyek, Hersonissos, Mália utcái üresek, az üzletek, éttermek, szállodák 20-30 százaléka zárva van. Ráadásul a korlátozások miatt a vendéglátóhelyeknek éjfélkor be kell zárniuk. Manos Európa leghosszabb szurdokvölgyének, a Szamária-szurdoknak az alján található, egy csak hajóval megközelíthető városkájában, Agia Roumeliben éttermet üzemeltető vállalkozó szerint míg tavaly egy-egy csúcsnapon hatezer eurós forgalmat bonyolítottak le, az idén 1,2 ezer euró körüli volt a topbevétel. Szemmel láthatóan nem segített a vendéglátósok helyzetén, hogy az athéni kormány a gazdaság- és turizmusélénkítő csomagja részeként 24-ről 13 százalékra csökkentette a menetjegyek, a kávé és az alkoholmentes italok adóját. A görög szállodaszövetség – igaz, még a teljes lezárás időszakában – azt jelezte, hogy a hotelek kétharmada súlyos gazdasági károkat szenved el, nagyon magas lesz a csődök száma. A válsággal dacolóknak nagy többletköltséget okoznak a szigorú járványügyi előírások – például az étkezéseknél a svédasztalokról csak a személyzet tagjai szedhetnek a tányérokra, így a kisebb vendégszám ellenére több alkalmazott kell a kiszolgáláshoz, gondoskodni kell a folyamatos fertőtlenítésről, sőt sok helyen a dolgozók szűréséről is. „A többletköltségek a szerényebb bevételek mellett súlyosak, ám fenn kell tartanunk a szolgáltatási színvonalat, mert a cél most már csak az lehet, hogy a vendégek a járvány ellenére is kellemes élményeket szerezzenek és visszatérjenek hozzánk” – mondta Nikos Ntourountakis, a máliai Ikaros Village operációs igazgatója.

Példamutató hazai irodák

Görögország a szeptemberben bejelentett második zárásig az egyetlen ország volt, ahova charterjáratokkal el lehetett jutni Budapestről, a bejelentés idején is több száz magyar turista nyaralt a szigeteken, akikre a hazatérés után két hét karantén várt. Az irodák (IBUSZ, Kartago Tours, Sun & Fun), észlelve a helyzetet, nagyon hamar léptek, és megállapodást kötöttek az egyik hazai PCR-tesztet végző szolgáltatóval, hogy a piaci ár kevesebb mint feléért, esetenként 12 500 forintért szűrik az utasokat, hogy a két negatív teszt birtokában hamarabb visszatérhessenek a megszokott itthoni kerékvágásba. | VG