Kétszer is az MNB-re figyelünk a héten

A Magyar Nemzeti Bank várhatóan nem változtat a kamatain a holnapi ülésén – ez az elemzők egyöntetű várakozása a Reuters felmérésében. A jegybank közleményét azonban nagy figyelemmel várják, hiszen van mire reagálni. A legutóbbi havi kamatülés óta napvilágot láttak a szeptemberi magyar inflációs számok, és az éves ráta váratlanul 3,4 százalékra zuhant az augusztusi 3,9 százalékról.

Hasonló folyamat zajlik Közép-Európa más gazdaságaiban is, az eurózóna inflációja pedig még mélyebbre, zéró alá csúszott a múlt hónapban, azaz importált áremelkedésektől sem kell tartani, hacsak erősebben meg nem gyengül a forint. Ennek megmaradt a rizikója a járvány terjedése miatt törékennyé vált nemzetközi hangulatban, ezért a héten még egyszer az MNB-re irányulnak a tekintetek: a jegybank csütörtöki betéti tendere már rendszeresen szerepel a hét legfontosabb hazai gazdasági-piaci eseményei között. A forint a múlt héten megint gyengülő trendbe fordult, és a 355-ös szintekről a 365-ön túli tartományba szánkázott az euró ellenében. „Fontos, hogy a gyengülés részben régióspecifikus, feltehetőleg a vírushelyzet romlásával állhat összefüggésben. Amikor legutoljára ilyen történt (éppen egy hónapja), a jegybank az egyhetes betét kamatát 0,6 százalékról 0,75 százalékra emelte a kamatdöntő ülés utáni csütörtökön. Emiatt a következő napokban fontos lesz figyelni, hogy a forint árfolyama hogyan alakul, és hogy a jegybank a hétfői FX-swap-, valamint a csütörtöki egyhetes betéti aukciókon mit csinál” – írta Módos Dániel, az OTP Bank elemzője. Bár az infláció visszavonulása kényelmesebb helyzetbe hozta a magyar jegybankot, nem dőlhet hátra. A monetáris stratégia várhatóan változatlan marad: a rövid kamatokat továbbra is nullánál érdemben magasabban tartja az MNB – akár még emelheti is – a forint gyengülésének megfékezése érdekében, de ezzel párhuzamosan az ötéves fedezett hitellel és a kötvényvásárlási programmal alacsony szinten tartja a hosszú hozamokat, segítve ezzel a költségvetési hiány finanszírozását – tette hozzá a szakember.

A magyar piacok már zárva lesznek, amikor október 23-án fontos adatsort tesznek közzé az eurózónáról és az Egyesült Államokról: az üzleti aktivitás kilátásait mérő októberi beszerzésimenedzser-indexeket (BMI). Miután az európai országokban az elmúlt hetekben sorban dőltek meg a korábbi rekordok a koronavírus-esetek napi számaiban, és a kormányok egymás után szigorítják a korlátozásokat, a kilátások elfelhősödése vélhetően már megmutatkozik a friss BMI-számokban. Az USA-ban is emelkednek a napi esetszámok – igaz, nem olyan mértékben, mint az európai kontinensen –, azonban az új gazdaságélénkítő csomaggal kapcsolatos viták és a politikai patthelyzet is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kilábalás veszítsen a lendületéből – írta Lukács Balázs, az OTP elemzője. „Európa fontosabb gazdaságaiban az elemzői konszenzus mind a feldolgozóiparnál, mind pedig a szolgáltató szektornál csökkenésre számít, ezzel szemben az USA esetében nem számít az indikátorok romlására a piac” – tette hozzá.