Ütemet vesztett a francia kilábalás

Elakadt a francia gazdaság lendülete: ezt mutatja az ország jegybankja által 8500 cég részvételével végzett felmérés e havi eredménye. Az adatsor rímel Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének minapi figyelmeztetésére, amely szerint a vártnál vontatottabb lehet az európai kilábalás, és az sem zárható ki, hogy a bank még mélyebbre vágja amúgy is negatív kamatait. A bank szeptemberi ülésének tegnap közzétett jegyzőkönyvében huszonháromszor fordul elő a bizonytalanság szó. A jegybank szoros figyelemmel követi, hogy a járvány által a pénzintézeteknek okozott veszteségek nem vezetnek-e a hitelezés kiszáradásához – mondta tegnap Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja.

A felmérés szerint szeptemberben éppúgy 5 százalékkal a járvány előtti szint alatt maradt a gazdasági aktivitás, mint augusztusban – közölte Francois Villeroy de Galhau francia jegybankelnök. A cégek ugyan stabil októberi üzletmenetre számítanak, de a válság által legjobban sújtott szektorokban növekvő bizonytalanságról számolnak be. Óvatosságukat az újabb európai járványkorlátozások bevezetésével magyarázzák. A borús visszajelzések ellenére a központi bank megismételte az előrejelzését, amely szerint a harmadik negyedévben a GDP 16 százalékkal nőhetett az előző három hónap 13,8 százalékos visszaesése után. Lapunk számításai szerint a francia GDP ezzel együtt is több mint 5 százalékkal maradna el a 2019 végi szintjétől. Az EU más gazdaságaihoz képest Franciaország viszonylag jól áll: a németek valamivel kevesebb, mint 5 százalékos veszteséggel, az Egyesült Királyság és az olaszok pedig több mint 10 százalékkal számolhatnak. A legnagyobb vesztes Spanyolország lehet: a harmadik negyedév végére a 2019 végi szint 86,5 százalékát érhetik el.

A számokból és az előrejelzésekből kitűnik, hogy az európai gazdaságok várhatóan még gyors kilábalás esetén is távol lesznek a teljes felépüléstől az év végén. Ráadásul az utóbbi hetek makroadatai a javulás ellenére sem mutattak egyértelműen pozitív képet, és a kételyeket erősítik az új zárlatintézkedések is, noha a kormányok a pandémia második hullámától szorongatva is igyekeznek elkerülni az óriási gazdasági visszaesést okozó tavaszi szigort. A hét elején Peter Altmaier német gazdasági miniszter is arról beszélt, hogy még egyszer nem szabad lefagyasztani a gazdaságot. Hogy mennyire bizonytalanok a kilátások, azt talán épp a német gazdasági mutatókban kirajzolódó hullámzás szemlélteti a legjobban. A tegnapelőtt közzétett számok szerint a német ipari termelés némileg csökkent augusztusban a júliusihoz képest, de még mindig erőteljes fellendülést mutat a tavaszi mélyponttal összehasonlítva. A tegnapi adatok szerint az export 2,4 százalékkal csökkent augusztus óta, a kivitel pedig még mindig egytizeddel elmarad a járvány előtti szinttől, és ha a Covid–19 belemar a németek külföldi partnereinek keresletébe, az ártani fog a forgalomnak – jegyezte meg Carsten Brzeski, az ING fő makrogazdasági elemzője. Az exportgazdaság a kilábalás felpattanó szakaszában „az alacsonyan csüngő gyümölcsöket” takarította be, most a neheze jön – kommentálta az adatokat a Reutersnak Thomas Gitzel, a VP Bank közgazdásza.