A járvány után új pályára állhat a térség

Győr-Moson-Sopron megye Magyarország gazdaságának egyik zászlóshajója, de a járvány miatt itt csökkent a legnagyobb mértékben az ipar teljesítménye, és némileg nőtt a munkanél­­kü­liek száma is. Begyógyíthatók a sebek?

A megye gazdasága rendkívül sokat köszönhet annak, hogy itt működik a világ egyik legnagyobb motorgyára, az Audi, ahol ráadásul autókat is előállítanak. A járványhelyzet ugyanakkor rávilágít ennek a gyengeségére is: a feldolgozóipar döntő részben az autógyártásra épül, és ez nagy hatással van a beszállítók tömegére is. A gazdaság egy lábon áll, ami hatalmas veszélyeket rejt. Az autóipar nehézségei nem a járvánnyal kezdődtek. Az ágazat – így az Audi is – paradigmaváltás előtt áll, az új stratégia rendkívül forrásigényes, és ezt a helyzetet tette kritikussá a Covid–19 megjelenése. Az iparág belső nehézségei és a pandémia együttes hatására az autógyárak és a hozzájuk kapcsolódó széles beszállítói kör számára hektikusan alakultak a megrendelések, az egész termelési folyamat hullámzóvá vált. Megjelent és ma is itt van a vállalkozók legnagyobb ellensége: a biztos rossznál is rosszabb bizonytalanság. Tavasszal a gyártás több helyen átmenetileg le is állt, s bár ez a második hullámban még nem következett be, a kiszámíthatatlanság törvényszerűen a termelési volumen visszaeséséhez vezet. Rövid távon reményt adhat, hogy szereztünk tapasztalatot a járvány első hullámának kezeléséből, így talán hatékonyabban tudjuk menedzselni a helyzetet. Hosszabb távon pedig biztos vagyok abban, hogy – mivel a fogyasztói igények a vírus leküzdése után nem változnak meg a korábbiakhoz képest – az ipari termelés visszatér a régi kerékvágásba. Kérdés, mennyire sérül a termelési lánc, és hogy tudnak talpra állni a keményen érintett ágazatok. Az idegenforgalom, a vendéglátás és a rendezvényszervezés a legnagyobb vesztesek közé tartozik. A megyei helyzet specialitása azonban esetükben is bizakodásra adhat okot, hisz a térségben inkább az üzleti, mint a klasszikus turizmus jellemző. Így az ipar kilábalásával párhuzamosan megindulhat a gyógyulás ezeken a területeken is. Még mindig a megyénkben a legalacsonyabb a munkanélküliség, és az egyik legmagasabb az egy főre eső ipari termelés az országban.

Megszűnt a szakemberhiány, vagy csak átalakult a munkaerőpiaci feszültség?

Az év elején tapasztalt, elviselhetetlen szakemberhiány némileg enyhült. Az ipari cégek nem termelnek száz százalékon, és a szolgáltatói szektorból megjelentek a munkanélküliek. De a szakemberhiány sok területen továbbra is jelen van. Az idegenforgalomból vagy vendéglátásból elbocsátottak, hogy úgy mondjam, nem kompatibilisek a gyárak igényeivel. Másrészt a megye nemcsak a hazai, hanem az osztrák munkaerőpiacot is kiszolgálja. A jó munkaerőt Ausztriában is igyekeznek megtartani a recesszió ellenére is. Rájöttek: a magyar a legjobb munkaerő. A bolgár, az ukrán dolgozó, ha egyszer hazatér, nehezen jön vissza, míg a magyarok egyik nap hazamennek, s ha szükség van rájuk, másnap már újra munkába állnak. A hiányszakmák tehát nem tűntek el, a képzett munkavállalók megtartásának problémája került előtérbe.

A fővároson és környékén kívül sehol sem olyan magas a koronavírus-fertőzések száma, mint önöknél. Szeretne a helyi vállalkozói szféra valamilyen még szigorúbb zárlatintézkedést?

Nagyon nehéz megtalálni az egészség védelme és a gazdaság működésének fenntartása között húzódó keskeny mezsgyét. A teljes bezárkózással könnyű padlóra küldeni egész iparágakat, és nagyon nehéz újra életre kelteni, ezért nem támogatnánk drasztikus szigorítások bevezetését. A leginkább sújtott vendéglátás és turizmus számára kilátásba helyeztek kompenzációt, a legalább ennyire érintett rendezvényszervezésről viszont nem is esett szó, pedig ezek a vállalkozások, munkavállalók is segítségre szorulnának. Két támogatási formát tartok fontosnak: a járulékok csökkentését és a munkaerő megtartását ösztönző források biztosítását. Azoknak a cégeknek, amelyeknek igazolhatóan visszaestek a megrendeléseik, nagyon jelentős anyagi támogatást kellene kapniuk, hogy a dolgozóikat megtarthassák.

Mit tehet a kamara ebben a helyzetben a vállalkozások érdekében?

Várjuk, összegyűjtjük, szintetizáljuk a térség vállalkozásainak megoldási javaslatait, és a kamara országos szervezetén keresztül eljuttatjuk a döntéshozókhoz. Hogy ezt a munkát hatékonyabbá tegyük, létrehoztunk egy gaz­daságfejlesztési csoportot a pandémia utáni helyzetre, az újraindításra készülve. Egyszer vége lesz a járványnak, s nekünk tudnunk kell a válaszokat a majdan felmerülő kérdésekre. A történelem során egy-egy krízis már sokszor jelentette egy új fellendülés kezdetét. Ha felkészülünk rá, Győr-Moson-Sopron megye gazdasága – értékeinek, eredményeinek megőrzése mellett – nemcsak talpra, de egy új pályára is állhat.