Az EU-büdzsé vitája felkavarta az EKB-t is

Biztosra vehető, hogy a két hét múlva esedékes európai uniós csúcsra elhárul a költségvetés és a kilábalási alap ellen emelt lengyel és magyar vétó veszélye – mondta tegnap Heiko Maas, az EU féléves elnökségét betöltő Németország külügyminisztere. A berlini fórum résztvevői már olvashatták Olli Rehn, az Európai Központi Bank kormányzótanácsi tagja nyilatkozatát, aki azt mondta a Bloomberg hírügynökségnek: felelőtlenségnek tartja, hogy az EU pénzügyi kereteinek vitájából „politikai futballt” csináltak, az EKB-ra hagyva a válság kezelését.

Ha nincs megállapodás az összesen 1800 milliárd eurós hétéves büdzséről és az alapról, az valóban kényelmetlen helyzetbe hozhatja az eurózóna jegybankját. December 10-én sorsdöntő ülést tart, ahol az idén másodszor is recesszióba süllyedő európai gazdaság megsegítésére várhatóan felduzzasztja kötvényvásárlási keretét, és Rehn szerint újrakalibrálhatja a mínusz 1 százalékos kamat mellett a bankoknak továbbkölcsönzésre nyújtott LTRO-hitelprogramot. Ha a kétnapos EU-csúcson továbbra is kérdésesek lesznek a pénzügyi keretek, az EKB csak vaktában tud tüzelni. A járvány második hulláma jelentős károkat okoz, ezért a monetáris és a költségvetési gazdaságösztönzést is fenn kell tartani – hangsúlyozta Rehn.

Magyarország és Lengyelország azonban a múlt héten megvétózta a büdzsét és a kilábalási alapot, mert elutasítják azt a tervezett „jogállamisági” mechanizmust, amely a kifizetéseket többségi szavazással eldönthető politikai feltételekhez kötné. A mechanizmushoz ugyanakkor több tagállam, köztük Hollandia is ragaszkodik. Az EU-tagok közös adósságvállalásával finanszírozott összegekre több tagállamnak – főképp a dél-európaiaknak – sürgős szüksége lenne a válság elleni harchoz. A tervezett mechanizmust elutasítók azt szeretnék, hogy a kifizetések jogi, és ne politikai alapon dőljenek el. A német külügyminiszter nem részletezte, konkrétan milyen megoldás vezethet kompromisszumhoz, csak annyit mondott: akár napokon belül megszülethet a megegyezés. Nála valamivel többet árult el az ugyanott felszólaló Augusto Santos Silva, Portugália külügyminisztere. A magyarok és a lengyelek valamiféle garanciát kaphatnának, hogy az új mechanizmus jogbiztonságot kínál számukra – mondta.