Isztambul kamatot emelhet, Budapest nem

Várhatóan továbbra is két tényező határozza meg a befektetők döntéseit: a félelem a járvány terjedése miatt és a remény az elfojtására. Ha nem kapnak új impulzust ezen a fronton, még mindig marad mire figyelni: a feltörekvő piacokon a magyar és a török jegybank kamatdöntő ülésére, a világpiacokon pedig több adatra az Egyesült Államokból. Európában és Magyarországon is némileg kedvezőbben alakult a teljesítmény a harmadik negyedévi bruttó nemzeti termék adatai szerint, időközben azonban váratlan erővel söpört végig a gazdaságokon a pandémia újabb hulláma. Közép-Európában is tombol a járvány, és a hét végén bejelentett osztrák kijárási tilalom sejteti: a szigorítások sorozatának még nincs vége. Az elemzők várakozása, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) holnap nem emeli és nem is csökkenti a kamatokat, kivár a de­cember 15-i üléséig – amikorra elkészül a negyedéves inflációs jelentése –, amely néhány nappal követi az Európai Központi Bank izgalommal várt ülését, ahol monetáris lazításról születhet döntés. Az MNB-n csökkent a nyomás, hogy szigorítson: az infláció 3 százalékos céljára mérséklődött, és tovább eshet, a forint pedig 357 környékére erősödött a pár héttel ezelőtti 369 közeli szintről. Emiatt nagy figyelem irányul az MNB heti betéti tenderére csütörtökön, hisz sokan várják: a bank vissza is fordíthatja az egyhetes kamat korábbi 15 bázispontos emelését 0,75 százalékra – ha nem is most, de a következő hetekben.

Földindulás várható a török jegybank csütörtöki ülésén: a novemberi változások a jegybank és a pénzügyminisztérium élén és az azóta elhangzott nyilatkozatok erős kamatemelési várakozásokat generáltak, és a török líra visszafordult az utóbbi hónapok mélyrepüléséből. A Reuters elemzői felmérése szerint a bank 475 bázisponttal, 15 százalékra emelheti fő kamatát. Ez növelheti az étvágyat a feltörekvő pia­cok devizáira, kivéve, ha közben borús lesz a hangulat a nemzetközi piacokon.

A hét amerikai adataiból már kö­vet­keztetni lehet a negyedik negyedévi gazdasági teljesítményre. A munkanélkülisegély-kérelmek heti száma négyheti csökkenés után már emelkedést mutathat – írta Vá­ra­di Beáta, az OTP Bank elemzője. Az ipari termelés azonban valamelyest növekedhetett októberben, miután szeptemberre már negatívba fordult, a kiskereskedelmi adat viszont a korábbi bővülés lassulását jelezheti. „Mivel az Egyesült Államokban no­vember első felében egymást érték a rekordok a napi új regisztrált fertőzöttek számában, ami miatt több államban lezárásokat fontolgatnak, és több nagyváros már szigorított is a kijárási szabályokon, a gazdasági kilábalás egészen biztosan lelassul majd a negyedik negyedévben a harmadik negyedéves erőteljes felpattanáshoz képest” – írta az elemző.