Beárazzák a katasztrófaveszélyt a nemzetközi hitelminősítők is

Gonda Gréta | Globálisan 79 ezermilliárd dollárra tehető az a vállalati adósságállomány, amelyet a potenciális természeti katasztrófák közvetlenül és negatívan érinthetnek – derül ki a Moody’s Investors Service összesítéséből. Összehasonlításképpen: ez a világ harmadik legnagyobb gazdasága, Japán GDP-jének több mint tizenötszörösének felel meg.

A hitelminősítő által követett 18 szektorban 7200 milliárd dollárra tehető az az adósság, amellyel a magas kockázatúnak minősíthető vállalatok rendelkeznek. Náluk a klímaváltozás fenyegető fizikai kísérőjelenségei, köztük az áradások, tájfunok, hurrikánok, tűzvészek a tevékenységüket közvetlenül befolyásoló veszélyforrásként jelentkeznek.

A természeti katasztrófáknak való kitettség immár egyre fontosabb szempont lesz a hitelminősítéseknél, hiszen egy váratlan csapás nemcsak egy vállalatot tehet tönkre fizikai eszközeinek megsemmisítésével, de ekkor a hitelezők is futhatnak a pénzük után. Különösen abban a hét ágazatban lesz jellemző ez, amelyet a Moody’snál magas vagy nagyon magas hitelkockázatúként tartanak nyilván. Ezeknek az adósságállománya 3400 milliárd dollár, a 2018-as értékhez képest 49 százalékos növekedést mutat, 2015-höz képest pedig 64 százalékost. A közüzemi szolgáltatóknak, valamint az integrált olaj- és gázipari vállalatoknak van a legtöbb kockázattal „bélelt” adósságuk, ha a természeti elemeknek való kiszolgáltatottságukat nézzük, de a Moody’snál a bányászat, a hajózás, a villamosenergia-ipar és a vegyipar is kiemelt kockázatúnak számít.

A globális felmelegedésre visszavezethető természeti károk évről évre nőnek, ahogy az átlaghőmérséklet is: az utóbbi két évszázad 19 legforróbb évéből 18 esik 2000 utánra a NASA Goddard Institute for Space Studies adatai szerint. Az extrém időjárás tavaly az előző évinél 26 százalékkal több, 210 milliárd dolláros kárt okozott, ebből 82 milliárd dollár volt biztosított, ami 39 százalékos arány a Munich Re viszontbiztosító összesítése szerint. A károsultak listáját az Egyesült Államok vezeti, ahol az éghajlatváltozással összefüggésben 60 milliárd dolláros kár keletkezett.

A tavalyi év harminc legpusztítóbb vihara együttesen 41 milliárd dolláros veszteséget okozott az Egyesült Államokban, Közép-Amerikában és a Karib-térségben.

Az éghajlatváltozás káros hatásai egyre nyilvánvalóbbak, visszaszorításukra az országok felgyorsították az alacsony karbonkibocsátású gazdaságra való áttérés folyamatát.

A környezethez köthető hitelkockázat egyre emelkedik – hangsúlyozzák a Moody’s elemzői –, és ezek a változások a tőkepiacon, a finanszírozásban is éreztetik hatásukat.

Öt év alatt

64

százalékkal nőtt a magas vagy nagyon magas kockázatú vállalati adósság