Katonai fellépést sürgetnek Afrikában a hajótársaságok
Gonda Gréta | Tavaly a hajók elleni támadások száma ötödével, 195-re emelkedett, és 135 embert raboltak el a legénységükből – derül ki a Nemzetközi Tengerészeti Hivatal kalózkodásról szóló jelentéséből. A szervezet szerint a legveszélyesebb terület a Guineai-öböl, ahol a támadások 95 százaléka történt, és összesen 22 támadás során ejtettek túszokat a tengeri rablók. A hét végén a nigériai partoknál 15 tengerészt raboltak el egy török konténerhajóról, egyet pedig megöltek. A kalózok jellemzően a recesszióval és munkanélküliséggel küszködő Nigériából, a Niger deltájából származnak.
A támadások megnövelték a nyugat-afrikai partoknál közlekedő szállítmányozó hajótársaságok biztosítási és egyéb költségeit. Van, amelyikük még felfegyverzett kísérőhajókat is bérbe vesz.
A Maersk, a világ legnagyobb tengeri szállítmányozója szerint határozott lépésekre, hatékony katonai válaszra van szükség, hisz már a régió létfontosságú ellátási láncainak működése is veszélybe került– mondta Aslak Ross, a Maersk tengerészeti sztenderdekért felelős vezetője.
A Guineai-öböl kalózai elleni fellépés rendkívül nehéz. A Szenegáltól Angoláig húzódó, több mint hatezer kilométer hosszú partszakasszal rendelkező öblön évente több mint húszezer hajó halad át, többek közt kőolajat és finomított üzemanyagokat szállítva. Védelmükre a csekély erőforrásokkal rendelkező, part menti kormányoknak nincsen elegendő rendőri kapacitásuk. Nyugat-Afrika partvidékén tizenöt, 20–50 tagú kalózbanda működik a téma szakértője, Bertrand Monnet, az EDHEC Business School bűnügyi kockázatkezelésre szakosodott professzora szerint.
Bár 2013-ban huszonöt afrikai kormány aláírta a kalózkodás elleni összehangolt küzdelem kódexét, ezt eddig csak részben tartották be az országok, amelyek továbbra is csak a saját vizeik védelmére összpontosítanak. A kameruni Yaoundéban tető alá hozott regionális összefogás célja eredetileg a tengerhajózási biztonság megteremtése volt. A kódex alapján öt tengeri övezetet hoztak létre az országok, amelyeken az eredeti tervek szerint közösen járőröztek volna. Nigéria haditengerészete vezeti a küzdelmet: a régióban elsőként fogtak perbe száz gyanúsítottat a kalózkodás ellen hozott új törvény alapján. A nigériai kormány csaknem 200 millió dollárból fejleszti a haditengerészet felszereléseit, a kalózokra helikopterekkel, drónokkal és nagy sebességű hajókkal csapnak le. A nigériai hatóságok – írta a Bloomberg – a kalóztevékenységek ellen a szárazföldön is hatékonyan léphetnek fel, ha az elszegényedett part menti közösségek elhelyezkedési kilátásain javítanak.
