Még a saját kancellárja szerint is nonszensz Von der Leyen uniós költségvetési tervezete
A múlt héten nyújtotta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az unió következő ciklusra vonatkozó költségvetését. Egyöntetű elutasítás és felháborodás volt a válasz a tagállamok és az ágazati szereplők részéről, még saját pártelnöke, Friedrich Merz német kancellár is nonszensznek nevezte a tervezet egyes javaslatait, például a vállalatokra kivetni tervezett adót.
Alig száradt meg a tinta a javaslaton, Németország és Hollandia máris végzetes csapást mért rá.
Németország és Hollandia elsőként utasította el az adó ötletét – Von der Leyen össztűz alatt
Szó sem lehet arról, hogy az Európai Unió adóztassa a vállalatokat, hiszen nincs erre jogalapja
– mondta Friedrich Merz egy közös sajtótájékoztatón Keir Starmer brit miniszterelnökkel Londonban. „Nem fogjuk ezt megtenni.” „Kizárhatom, hogy Németország ilyen megközelítést alkalmazzon. Nem az a célunk, hogy növeljük a vállalatok terheit, hogy mozgásteret teremtsünk az EU-nak, ez nem elfogadható.” A helyzet pikáns, hiszen Merz és Von der Leyen egyaránt a német kereszténydemokrata párt, a CDU tagja. „A növekvő adósságot kivételes esetekben alkalmazták, de manapság ez normalitássá vált – mondta Merz. Hozzátette: „az EU-nak most a rendelkezésére álló forrásokkal kell majd leszámolnia. Ez azt jelenti, hogy kemény harcot kell vívnunk a költségvetésért a következő két évben.”
A holland kormány szóvivője a Politico című lapnak elmondta: „Hollandia számára ez nem képezi vita tárgyát, az EU-nak inkább csökkentenie kellene a költségvetését, nem növelnie.”
Az Európai Parlament képviselői – akiknek szintén jóvá kellene hagyniuk a tervet – sem lelkesednek. Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt (EPP) képviselője és a költségvetési bizottság alelnöke szerint
az adó élesen szembemegy azon erőfeszítéseinkkel, amelyek célja az európai vállalatok – különösen a közepes méretű cégek – versenyképességének erősítése.
„Pontosan ezek azok a cégek, amelyeket jelentős versenyképességi alappal támogatunk – az innováció ösztönzésére, a termelékenység növelésére és az EU globális befektetési központként való megerősítésére” – tette hozzá. Ez a vélemény különösen fontos, hiszen az EPP a legnagyobb párt az Európai Parlamentben, és a brüsszeli politikai gépezet legerősebb csoportja. Az Európai Bizottság tagjai között is dominálnak, és Von der Leyen is az EPP tagja.
Fellázadtak az agrárminiszterek
A tagállamok agrárminiszterei egyenesen fellázadtak a javaslat azon pontja ellen, amely szerint a közös agrárpolitika (KAP) elveszítené különálló jogi és pénzügyi struktúráját, és beolvadna a tagállamok által irányított regionális támogatási csomagokba.
Ez a lépés a gazdák szerint kiszámíthatatlanságot, forrásvesztést és a vidék leértékelését jelentené.
A lengyel miniszter, Czeslaw Siekierski szerint a kétpilléres agrártámogatási rendszer – közvetlen kifizetések és vidékfejlesztés – megtartása létfontosságú. Ausztria mezőgazdasági vezetője, Norbert Totschnig pedig hangsúlyozta: az új „élelmiszer- és mezőgazdasági vízió” nem helyettesítheti az erős KAP-költségvetést.
A magyar kormány különösen élesen bírálta a tervezetet.
Orbán Viktor szerint az egy „Ukrajna-barát költségvetés”, amelyet a magyar gazdák kárára finanszíroznának. Gulyás Gergely hozzátette: Magyarország vétózni fogja a tervezetet, ha nem módosítják érdemben.
Eközben a nyugati kormányok sokkal óvatosabbak voltak, ami felháborította a saját gazdaszervezeteiket is. Franciaország hivatalos kormányzati részéről visszafogottabban fogalmazott az európai ügyekért felelős miniszter, Benjamin Haddad, aki a költségvetési javaslat egészét „kiegyensúlyozottnak” nevezte. Ugyanakkor
a legnagyobb francia gazdaszervezet, az FNSEA a tervezetet „provokatívnak” minősítette, és úgy vélte, a csökkentett agrártámogatás veszélyezteti az európai élelmiszer-önrendelkezést.
Minden pénzt az ukránok kapnának – a gazdák kárára
Röviden összefoglalva az uniós költségvetést a következő kép rajzolódik ki: az Európai Unió hétéves költségvetés-tervezete egyértelműen ukránbarát költségvetés. Az agrártámogatásból vesznek el jelentős összeget, a gazdák pénzét pedig Ukrajnába viszik.
A költségvetés szerint egyedül Ukrajna kap több pénzt, mindenki más, a tagállamok kevesebbet kapnak.
A teljes uniós költségvetés 20 százalékát Ukrajnának adják, a 10 százaléka pedig hiteltörlesztésre megy.
A bizottság külön támogatást ígér Kelet-Európa régióinak – különösen Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország határvidékein – mind gazdasági, mind biztonsági szempontból. Továbbá, bár az EU új bevételi forrásokat keres, nem számolta be a tervezett kiterjesztést az emissziókereskedelem épületekre és közlekedésre vonatkozó részéből.
Végül a bizottság további 100 milliárd eurót (ez körülbelül a teljes magyar éves GDP fele) javasol Ukrajna újjáépítésére és EU-tagsági felkészítésére.
Érdemes egy más metszetben összefoglalni, hogy Ukrajnának mennyi pénzt szánna az EU a következő költségvetésből.
- Az Európai Versenyképességi Alap védelmi és világűrrel kapcsolatos kerete 131 milliárd eurót különít el, ami az előző többéves pénzügyi keret ötszöröse.
- A jelenlegi elosztási arányokat figyelembe véve ennek 20 százaléka Ukrajnához kerülne.
- Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz katonai mobilitási ága megtízszereződik. A katonai vonatkozású műveletek támogatását az Európai Békekeret fedezi, amely 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra nő, a jelen állást szerint ennek is túlnyomó részét Ukrajna kapná.
- A 200 milliárd eurós Globális Európa Eszköz lehetővé teszi az uniós költségvetés számára, hogy növelje a tagjelölt országoknak nyújtott támogatást, ennek legnagyobb kedvezményezettje Ukrajna lesz.
- Emellett kizárólag Ukrajna számára külön 100 milliárd euró állna rendelkezésre az MFF-en felül az unió további eladósításával. Ez jelen állás szerint támogatás lenne, ezen túlmenően még több százmilliárd eurónyi hitelkeret hozható létre Ukrajnának.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
