Óriásit kaszáltak a kínai fedezeti alapok
Pető Sándor | A nyugati versenytársak nem bírják a tempót Kínában a helyi fedezeti alapokkal, hiába nyitotta ki ezt az óriási játékteret a külföldieknek Peking. Az amúgy is hatalmas piac szinte felrobbant tavaly: a fedezeti alapok által kezelt vagyon rekordmértékben, 30 százalékkal, 3800 milliárd jüanra (588 milliárd dollárra) növekedett a Shenzhen PaiPaiWang Investment & Management Co. adatai szerint, miközben az üzletágban globálisan csak 12 százalék volt a növekedés. A legjobban teljesítő alapok majdnem tízszeres növekedést értek el.
A hatalmas bővülés oka, hogy a kínai gazdaság sokkal hamarabb magához tért a pandémia első – és Kínában utolsó – hullámából. Ennek gyümölcseit pedig ebben az üzletágban főképp a majdnem 15 ezer kínai fedezeti alap aratta le, a külföldieknek csak morzsák maradtak. A belföldiek már 2002 óta hozhatnak létre fedezeti alapokat, de ezek csak 2010-től váltak népszerűvé, miután a helyi piacon megjelentek a határidős részvényindexekkel folytatott ügyletek. 2016-ra már több mint 250 milliárd dollárnak megfelelő vagyon özönlött az alapokba. Kína ugyan már négy éve elkezdte megnyitni a piacot a külföldiek előtt, és novemberben még szélesebbre tárta az ajtót az olyan globális szereplők számára, mint a UBS vagy a Citigroup, de az eddigi 32 külföldi szereplő – mint a Bridgewater Associates – az óriási versenyben nehezen éri el a megfelelő üzemméretet. Közülük eddig csak hárman lépték túl a kétmilliárd jüanos határt, amelyen túl hozzáférhetnek a kötvény- és makrokereskedési stratégiákban kulcsszerepet játszó bankközi kötvénypiachoz. Eközben a tízmilliárd jüan eszközértéket meghaladó helyi alapok száma tavaly több mint duplájára, 63-ra növekedett a Licai.com adatai szerint. A friss pénzt pedig egyre érzékelhetőbben a tíz legnagyobb alap vonzza magához – mondta a Bloombergnek Liu Ke, a Hengtian vagyonkezelő főközgazdásza. A legnagyobb bővülést a többféle eszközzel kereskedő makroalapok érték el Kínában tavaly: 41 százalékot, a 10 százalékos nemzetközi átlaggal szemben. A részvényalapok közt a Csianhaj Csianhung eszközkezelő egyik alapja dobta a legnagyobbat, 831 százalékos növekedéssel. A China Times szerint a Csianhaj a járvány kitörése után röviddel olyan cégekre kötött tőkeáttételes ügyleteket, amelyek például kesztyűket gyártottak, később pedig az elsők közt fogadott a fogyasztás vezérelte részvényekre és a vakcinagyártókra. Az Ázsiára koncentráló globális fedezeti alapok egyébként túlteljesítők voltak januárban, mivel kimaradtak a GameStop és más cégek részvényei körül kialakult Reddit-árháborúból. A Kínára fókuszálók 1,2 százalékos növekedést könyvelhettek el a Goldman Sachs befektetői jegyzete szerint, miközben globálisan átlag 5,9 százalékkal csökkent az alapok eszközértéke – írta a Bloomberg.
A hedge fundok
588
milliárd dollárnyi
vagyont kezelnek
