Az EU 2022-re is engedi a költekezést

Az Európai Uniónak a múlt év és 2021 után jövőre sem kellene gátat szabnia a tagállamok költekezésének a válságból való kilábalás érdekében – javasolta az Európai Bizottság. „A támogatás túl gyors visszavonása politikai hiba lenne, ezt fejezi ki ma világosan a bizottság – mondta a testület költségvetési ajánlásait ismertető sajtótájékoztatón tegnap Paolo Gentiloni pénzügyi biztos. – A közadósság fenntarthatóságának legjobb módja a kilábalás támogatása” – tette hozzá.

Az EU történetében először már tavaly felfüggesztette a stabilitási és növekedési paktum szabályait, amelyek a tagállamok költségvetési hiányát és az adósságuk növekedését korlátozzák, arra a klauzulára hivatkozva, amely kivételes elbírálást enged rendkívüli esetekben. A felfüggesztés idén is érvényben van, és a bizottság azt javasolja, maradjon ez így jövőre is, de 2023-ban már szüntessék meg. A végső döntést a tavasz folyamán hozzák meg, a tagállamokkal konzultálva. Az engedékenységet azért tartanák fenn, mert a tagállamok továbbra is költekezni kényszerülnek a járvány elleni harcban és a gazdasági károk mérséklése miatt. „Tavasztól folytatódhat a növekedés, és az év második felében lendületet vehet a vakcinázási kampányok előrehaladtával, alábbhagyhat a nyomás az egészségügyi rendszereken, és a zárlatintézkedések enyhülhetnek – idézte a bizottság honlapja Valdis Dombrovskist, a testület alelnökét. – Azonban még mindig sok bizonytalansággal nézünk szembe, nem utolsósorban a járvány menetével kapcsolatban, és rengeteg a kockázat.”

A költségvetési lazítás és a pénzügyi intézkedések eredményesnek bizonyultak, és 2020-ban mintegy 4,5 százalékponttal mérsékelték a GDP visszaesését az EU-ban – mondta Dombrovskis. A bizottság azt javasolja, hogy az uniós gazdaság teljesítményéhez szabják, mikor lehet visszaállítani a kiadási szigort. A testület februári előrejelzése szerint a GDP 2022 közepe felé érheti el a 2019-es szintet, vagyis az eredeti szabályok 2023-ban már visszaállíthatók lehetnek. A tagállamoknak azt javasolják, úgy alakítsák költségvetéseiket, hogy azok idén és jövőre is támogassák a gazdaság újraindítását. Az EU kilábalási alapjának forrásait minőségi befektetésekre és a termelékenységet javító reformokra érdemes fordítani, akkor jelentős lökést adhatnak a gazdaságoknak – mondta az alelnök. – A magas adósságú tagállamoknak azonban már most érdemes a többieknél szigorúbb elbírálást alkalmazniuk kiadási döntéseikben – tette hozzá. A bizottság tavasszal országokra lebontott ajánlásokat is közöl.

London is tovább költ

„A modern brit történelem legnagyobb adócsökkentését” jelentette be tegnap Rishi Sunak pénzügyminiszter a vállalkozásoknak: a következő két évben beruházásaik 130 százalékát írhatják le az adóból. Öt hónappal, szeptember végéig kiterjesztik a bértámogatási programot, és újabb támogatásokat osztanak a válság sújtotta ágazatoknak. Március helyett szep­tember végéig folyósítják az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott heti 20 fontos támogatást. Ez a segély éves szinten hatmilliárd fontot vesz ki a költségvetésből. Az alacsony keresetűek ugyanekkora támogatást kapnak adó-visszatérítés formájában még hat hónapig. A 25 éven felüliek minimálbérét óránként 8,72 fontról 8,91 fontra emelik áprilistól. Az ennyit keresőknek ez éves szinten 350 fonttal (150 ezer forinttal) növeli meg a jövedelmét.