Idén már visszafoghatja a gyeplőt az EKB

Lélegzet-visszafojtva figyelik a piacokon, mit olvasnak le a gazdasági lázmérőről jú­nius 10-i ülésükön az Európai Központi Bank (EKB), majd egy hétre rá a Federal Reserve döntéshozói. Bár a felszökő energia-, nyersanyag- és élemiszerárak és az ipari árakat felhajtó szállításilánc-zavarok láttán az elmúlt hónapokban világszerte több központi bank kamatot emelt, az eurózóna és az Egyesült Államok nagy jegybankjai ettől még évekre lehetnek. Ha azonban határozott jelzéseket adnak pénzbőséget teremtő eszközvásárlásaik visszafogására, az akár jelentős átrendeződést idézhet elő a világ pénzügyi piacain, tehát óvatosan kell haladniuk.

Áttörés a Reuters friss elemzői felmérése szerint az EKB ülésén még biztosan nem lesz, a döntéshozóknak azonban számba kell venniük, hogy az európai gazdaság kilábalóban van a pandémia okozta bénultságból, és a kereslet bővülése árfelhajtó tényezőként jelentkezhet a globális inflációs trendekben. A felmérésben részt vevő 39 közgazdászból 34 vélte úgy, hogy az EKB a jövő héten még nem változtat a jövő márciusban kifutó, 1850 milliárd euró keretösszegű pandémiás kötvényvásárlási programjának feltételein. Ami azonban a későbbieket illeti, 35-ből húsz elemző szerint még az idén elkezdi visszafogni a mennyiségi lazítást, és ennek időpontját 13-an már a harmadik negyedévre tették, bár az EKB döntéshozói az elmúlt hetekben sorra cáfolták, hogy a közeljövőben kisebb monetáris segítség is elég lehet a kilábaláshoz. Az ősszel esedékes az EKB stratégiai felülvizsgálata, amely a Fedhez hasonlóan megengedőbb politikát engedélyezhet a banknak, hogy tolerálja a jelenlegi, valamivel 2 százalék alatti inflációs cél ideiglenes túllövéseit. De ebben az időszakban már nőni fog a nyomás a bankon, hogy új irányt szabjon – írták jegyzetükben a Société Générale közgazdászai. Az eurózóna inflációja az energiaárak emelkedésétől hajtva máris elérte a 2 százalékot, és ősszel a bankház szerint újabb kiugrás következhet 2,5 százalék környékére, miután kifutnak a tavalyi német áfacsökkentés bázishatásai, bár a későbbiekben csökkenhet az infláció, ahogy az EKB is várja. A Reuters felmérése ugyanakkor jelezte, hogy az áremelkedési ütem körül nagy fokú marad a bizonytalanság: 36-ból 31 közgazdász szerint az inflációs kockázatok felfelé mutatnak.

Homályba vész a jövő az Egyesült Államokban is, ahol ugyan a jegybank akár hosszabb ideig is kész tolerálni a 2 százalékos céljánál magasabb inflációt, de a ráta már áprilisban elérte a 4,2 százalékot, és a Fed mennyiségi lazítása mellett a hatalmas kormányzati ösztönzőcsomagok is fűtik. A várakozások a Fed eszközvásárlásainak visszafogására már az év elején a hosszú lejáratú állampapírok hozamainak felszökéséhez vezettek, sokkhullámot kiváltva szerte a világban. A kedélyek a tavasszal lenyugodtak, de a befektetők ismét nagyítóval figyelik a Fed döntéshozóinak hangulatváltozásait. A piacok idegességét látva, az EKB a jövő heti ülése után várhatóan igyekszik elhatárolódni a Fedtől – vélik a Société Générale-nál. Maga a Fed óvatos jelzést adott szerdán: bejelentette, hogy lassan elkezdi leépíteni a kötvényekből és a tőzsdén kereskedett befektetési alapok papírjaiból álló vállalati portfólióját. Hatalmas összegű, 13,7 milliárd dollár értékű papír kerülhet a piacra, de csak fokozatosan, és az általános pénzügyi kondíciókat illetően nem ez a nagy tétel, ez eltörpül a Fed birtokában felhalmozódott 7000 milliárd dollárnyi állampapír mellett.