BUX 47,491.69
-0.56%
BUMIX 3,910.05
+0.11%
CETOP20 2,232.84
-0.13%
OTP 15,870
-0.06%
KPACK 16,800
0.00%
-0.86%
0.00%
+1.11%
+0.48%
ZWACK 16,700
-0.60%
0.00%
ANY 1,500
0.00%
RABA 1,375
-0.36%
0.00%
-0.47%
0.00%
-1.86%
OPUS 239.5
-0.42%
-2.04%
-1.41%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,370
-0.75%
+0.79%
ALTEO 1,300
+1.56%
0.00%
+1.49%
EHEP 1,960
0.00%
+0.82%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
+2.26%
0.00%
+3.16%
SunDell 37,000
0.00%
0.00%
-0.49%
0.00%
0.00%
+1.43%
NUTEX 20.75
-0.48%
Forrás
RND Solutions
USD/HUF
306.36
+0.74%
EUR/HUF
360.34
+0.65%
Nemzetközi gazdaság

Elérte Kubát a változás szele

Kubában az elmúlt közel három évtized legnagyobb utcai tiltakozásai robbantak ki július 11-én, melyet a súlyos élelmiszerhiány, a gyógyszerhiány és a hónapok óta tartó gazdasági válság okozott, de az internetről indult tüntetéseken sokan a diktatúra végét és a szabadságot követelték.

Havannában halálos áldozatot is követelő, de az egész országra kiterjedő kormányellenes megmozdulásokat követően százakat tartóztattak le. Miguel Díaz-Canel – aki 2018-ban váltotta az elnöki székben Raúl Castrót – az Egyesült Államokat és a Kubát sújtó gazdasági szankciókat tette felelőssé a tüntetésekért. Bár egyelőre sikerült elfojtani a demonstrációkat, kérdés, hogy a jelenlegi pártállami berendezkedés meddig tartható fent.

Az összeomlás szélén a gazdaság

A szigorú gazdasági embargó előzménye, hogy az 1959-es kubai forradalom súlyosan sértette az Egyesült Államok gazdasági és politikai érdekeit, a két ország kapcsolatai végletesen megromlottak, majd Washington diplomáciai kapcsolatait is megszakította a Fidel Castro vezette Kubával. Raúl Castro elnöksége alatt, 2006-tól a kommunista rendszer óvatos gazdasági és társadalmi reformokat indított, és nagyobb teret engedett a gazdaságban a magánszektornak, majd 2014-től az Obama-kormány idején megkezdődött a kapcsolatok normalizálása az Egyesült Államokkal. Az első lépések közé tartozott az utazási korlátozások feloldása, a pénzátutalások megkönnyítése, az 1961-ben bezárt havannai amerikai nagykövetség újranyitása. Az enyhülés azonban ismét a visszájára fordult Donald Trump elnöksége idején: több mint 200 új szankciót vezettek be Kubával szemben, melyeket a Biden-adminisztráció az ENSZ követelése ellenére azóta is érvényben tart.

A járvány okozta gazdasági válság és az amerikai embargó hatására – amely jelentősen megnehezíti a külföldi devizák és importtermékek beáramlását – Kubát jelenleg hasonló válság sújtja, mint a Szovjetunió felbomlását követően, amikor az olajhiány és az onnan érkező egyéb áruk elapadása okozott óriási gazdasági visszaesést az országban.

A helyzet 1994-ben szintén kormányellenes felkelésbe torkollott. A 2000-es évektől Venezuela vált Kuba fő támaszává, ugyanis nyomott áron biztosított kőolajat az országnak. Amióta viszont Venezuela is az összeomlás szélére sodródott, a kubai gazdaság is ismét hanyatlásnak indult.

Fotó: AFP

Az amerikai rokonoktól jön támogatás

A jelenlegi állapotokat jellemzi, hogy akadozik az áramellátás, egyes településeken napi hat órán keresztül nincs áram.

Mivel a járvány miatt leállt a turizmus, amely az ország GDP-jének mintegy 10 százalékát adja, sokaknak teljesen megszűnt a jövedelmük, és csak az Egyesült Államokban élő rokonaiktól számíthatnak támogatásra.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a Kuba legfőbb exportcikkének számító cukor rendkívül rossz évet zárt, emiatt pedig az export is visszaesett. Mivel a turizmus és az export visszaesésével, valamint az embargó miatt az ország nem jut elég külföldi devizához, ez – a fogyasztási cikkeinek jelentős részét importból beszerző Kubában – az alapvető termékek terén is hiányt okozott. Ez azért is különösen aggasztó, mert a szigetország az élelmiszer-ellátásának kétharmadát is külföldről szerzi be.

A számok azt mutatják, hogy a többi között a legfőbb kereskedelmi partnerét jelentő Kínából is óriási mértékben csökkent a behozatal. A kínai termékek importja tavaly 483 millió dollárra rúgott a kínai vámhivatal adatai szerint, szemben a 2019-es 791 millió dollárral, mely 40 százalékos visszaesést jelent egyetlen év alatt. A Kínából történő behozatal öt éve meredeken csökken, 2015-ben az import még 1,9 milliárd dollár volt, 2018-ban pedig 1,1 milliárd. Kuba teljes külkereskedelmi mérleg hiánya a 9 milliárd dollárt is meghaladta 2018-ban.

Közel három évtizedes mélypont

A kubai gazdaság tavaly 28 éve nem látott mértékben, 11 százalékot zuhant, ami elakadt reformok sorát kényszerítette ki. Január elsejétől a valutareformnak köszönhetően megszűnt az ország kettős valutarendszere. Kivezették Kuba egyik hivatalos pénznemét a kubai konvertibilis pesót, népi nevén: „chavitót”, amely az 1994 óta szabadon váltható pénznem volt a dollárhoz kötött árfolyammal. 1 CUC = 1 USD. Szintén rögzítve volt az árfolyama a „normál” kubai pesóhoz (CUP): 1 CUC = 24 CUP, amely a reform után a kizárólagos fizetőeszköz maradt.

A valutareform egyelőre azonban felemásra sikeredett, ugyanis jelentősen felpörgette az inflációt.

A valutarendszer átalakításán és a kisvállalkozások lehetőségeinek bővítésén túl a külföldi befektetések deregulációjáig további reformok sora zajlik, azonban a társadalmi átalakulás igényét, úgy tűnik, mindez már nem tudja csillapítani.

Korlátozzák az internetelérést

Ugyanakkor a reformok részeként Kubában az utóbbi években szélesebb körben elérhetővé tették az internetet, a közösségi médiához való mind szélesebb hozzáférés pedig megnehezíti az öregedő pártállami elit számára az elégedetlen hangok és ellenvélemények hatékony elnyomását.

Díaz-Canel szerint Washington – kubai disszidenseket is felhasználva – az elmúlt pár hónapban a közösségi médiában terjesztett dezinformációkkal arra törekedett, hogy a járvány okozta válságot kihasználva megzavarja a fennálló rendet, ezért az internet korlátozásába kezdett: akadályozzák a Whatsapp, a Telegram, a Facebook és az Instagram elérését, ami további elégedetlenséget szül.

A pandémia sem segít

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az eddig kordában tartott járvány június óta kezd berobbanni: a 11,2 milliós országban 37 ezer aktív megbetegedést tartanak számon, és jelenleg napi körülbelül 7 ezerrel nő a számuk, miközben

a halálozások száma is emelkedik, az elmúlt 3 nap átlagában napi 40 fertőzött vesztette életét, így az egyébként magas színvonalú egészségügyi ellátás is kezd túlterhelődni.

Mindez annak ellenére, hogy a lakosság 14 százaléka teljesen be van oltva, és nagyjából a 60 százaléka megkapta az első dózist a hazai fejlesztésű vakcinák egyikéből, még az engedélyek megszerzése előtti tesztfázisban. A múlt héten kapott vészhelyzeti alkalmazásra vonatkozó engedélyt az egyik, Abdala nevű készítmény, mely három adag után 92,3 százalékos hatékonyságot mutat. A kormány célja, hogy augusztusra a lakosság 70 százaléka, év végére pedig a lakosság egésze teljesen be legyen oltva a vírus ellen. Kuba az ellene elrendelt gazdasági embargó miatt az 1980-as években kezdett el nagy erőkkel gyógyszereket fejleszteni. A járvány alatt pedig jelentős számban ajánlotta fel orvosait és egészségügyi szolgáltatásait a külföldi országok számára, értékes külföldi devizához jutva. Mindez azonban a belföldi ellátás kárára valósult meg, tovább növelve az elégedetlenséget.

Kapcsolódó cikkek