Az előzetes tervek szerint kedden szavaz az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága arról a javaslatról, hogy 4500 dolláros pótlólagos adókedvezményt nyújtsanak minden olyan elektromos autó megvásárlása után, amelyet szakszervezeti dolgozók közreműködésével gyártottak. A múlt héten nyilvánosságra hozott elképzelés értelmében így az elektromos gépkocsi után járó, jelenleg 7500 dolláros kedvezmény 12 500 dollárra nőne, amennyiben valaki a három detroiti nagy gyártó, a Ford, a Chryslert birtokló Stellantis és a General Motors járművét veszi meg,
utóbbiak ugyanis szervezett munkásokat foglalkoztatnak.
A képviselőház demokrata frakciójának javaslata részét képezi Joe Biden elnök 3500 milliárd dolláros költségvetési csomagjának, és azt célozza, hogy 2030-ra az Egyesült Államokban eladott új gépjárművek legalább fele elektromos legyen.
A javaslat a becslések szerint 33-34 milliárd dolláros kiadással járna a következő tíz évben, és a Reuters szerint annak elfogadása és bizonyos egyéb módosítások következtében akár harmadával is csökkenhet egyes elektromos autók, például a Chevrolet Bolt ára.
Így azok akár olcsóbbak is lehetnek a hasonló kategóriájú benzines modelleknél, vagyis jelentősen megnő a versenyképességük.
A „kivételezés” ráadásul a nagy amerikai gyártóknak nem is okoz fejfájást – a Teslát kivéve. Utóbbi gyáraiban ugyanis nem működnek szakszervezetek, ahogyan az Egyesült Államokban szintén összeszerelő üzemekkel rendelkező japán cégek egységeiben sem. A Toyota és a Honda azonnal éles hangon tiltakozott is az elképzelés ellen, amely szerintük „nem tisztességes”, és diszkriminálja azokat az amerikai autógyári munkásokat, akik saját elhatározásuk alapján nem szerveződnek szakszervezetbe.
Mellesleg az egyelőre nem érintett vállalatok sem kerülnek ki véglegesen a pótlólagos kedvezmények hatálya alól, az érvényessé válik minden gyártóra, amely eléri a 200 ezres eladási számot elektromos autókból. Az alapkedvezmény pedig rájuk is vonatkozik 55 ezer dollárnál nem drágább személy-, illetve maximum 74 ezer dollárba kerülő teherjármű esetében.
Az autóipari dolgozókat tömörítő szakszervezet (United Auto Workers – UAW) természetesen üdvözölte a javaslatot, amely Ray Curry elnök szerint nagy előrelépést jelent a jól fizetett, képviselettel rendelkező munkavállalók támogatásában. A dolgozók megsegítésének fontosságát hangsúlyozta Dan Kildee michigani demokrata képviselő is, és azt is egyértelműsítette, hogy a cél az amerikai gyártók előtérbe helyezése.
Azt akarjuk, hogy ők kerüljenek az élre, és ez gyorsabban csökkenti majd a károsanyag-kibocsátást, mint bármely más politikai elképzelés
– nyilatkozta a Reutersnek. Magának a 3500 milliárd dolláros költségvetési tervnek az elfogadása azonban változatlanul erősen kérdéses, hiszen minimális többségük miatt a szenátusban a demokraták egyetlen szavazatot sem veszíthetnek, és a nyugat-virginiai Joe Manchin – a mérleg nyelveként – a hétvégén a CNN-nek határozottan kijelentette, hogy ekkora összegű kiadást nem hajlandó elfogadni.
A politikai beavatkozás még ennél is nagyobb problémát okoz hamarosan a kínai elektromosautó-gyártóknak, miután Hsziao Ja-csing ipari és információtechnológiai miniszter hétfőn kijelentette:
túl sokan vannak, a kormány ezért ösztönözni fogja a konszolidációt.
Azt egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent, de a kormányzat az utóbbi időben az élet egyre több területére terjeszti ki a befolyását.
A miniszter azonban a Reuters tudósítása szerint jó hírekkel is szolgált: javítani fogják az elektromos járművek töltőhálózatát és értékesítését vidéken, és felgyorsítják az alternatív megoldások kidolgozását a csipellátási problémák kezelésére. (A piacfelügyelet a múlt héten már megbírságolt három autócsip-értékesítőt, mert felhajtották az árakat.) A környezetszennyezés csökkentése érdekében a kínai kormány folyamatosan népszerűsíti a környezetbarátabb járműveket, és ösztönözi az elektromosautó-gyártókat, így a Niót, az XPenget és a BYD-t, hogy bővítsék gyártási kapacitásukat az országban.
