A csaknem egy évszázada nem tapasztalt aszály, valamint az azt követő szélsőségesen hideg időjárás a La Niña jelenséghez, az El Niño ellentétéhez köthető. (A La Niña Dél-Amerikában aszályt idéz elő, azonkívül az Atlanti-óceán északi vidékein a hurrikán-, a Csendes-óceán nyugati részén pedig a tájfuntevékenységet erősíti fel.)

Brazil problémák

A helyzetet tovább rontja, hogy az Amazonas esőerdeinek egyre nagyobb hányadát alakítják át mezőgazdasági művelésre alkalmas területté – írja a Figyelő. E régió vízforgató képessége kulcsszerepet játszik Dél-Amerika csapadékellátásában. A kevesebb eső, a vízhiány így tartós tendenciának mutatkozhat. Brazília igazi mezőgazdasági nagyágyú, a világ vezető kukorica-, cukor-, narancslé- és húsexportőrei közé tartozik. (A brazil GDP harmadát az agrárium adja.)

Ez az év azonban katasztrofális termést hoz, így az ország kivitelének csökkenése a világpiaci árakra is hatással lesz.

A kedvezőtlen állapotokra rátesz egy lapáttal, hogy a brazil energiamixben a vízenergia részaránya 65 százalék, az aszály ezért az energiatermelésben is problémákat okoz. Az üzleti szektornak számlázott villany ellenértéke az idén az előrejelzések szerint 40 százalékkal nő. Ez a mezőgazdaságiakon kívül a többi alapanyag árára is kihat.

További problémákat okoz a koronavírus-járvány. Brazíliában csaknem 500 ezer áldozatot követelt ez a kórság, ami az USA-beli után a második legmagasabb szám a világon. Nagyon alacsony szintű az átoltottság, a 212 milliós lakosság csupán negyede kapta meg az első dózist.

Fotó: Bloomberg

Húspiaci gondok

A latin-amerikai ország globálisan a legnagyobb marhahúsexportőr, a legjelentősebb felvevőpiaca Kína. Január–júliusban összesen 490 ezer tonnát szállítottak oda, 2,4 milliárd dollár értékben. Szeptember elején azonban egy fenyegető járványveszély miatt kénytelenek voltak leállítani az Ázsiába irányuló exportot. Ez azt jelenti, hogy Kína kénytelen máshonnan beszerezni a szükségleteit, ami felhajtja a világpiaci árakat.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a sertéspiacon is borúsak a kilátások.

A cikk kiemelte, a helyzet a kávépiacon is tovább romlik.

A brazil termés gyenge, ráadásul globálisan a második legnagyobb termelő (a robusta típust tekintve az első) Vietnám a terjedő pandémia okán kénytelen volt korlátozni a belföldi utazásokat. Ez azonban azzal jár, hogy kevesebb munkaerő jut ki az ültetvényekre.

Feketeleves

Augusztus végén a robusta típus határidős ára négyéves csúcsra, tonnánként 2000 dollár fölé emelkedett, az idén majdnem 50 százalékkal drágult.

A világpiacon így már nemcsak a brazil arabica, hanem a vietnámi robusta is egyre erőteljesebb árnyomást idéz elő. A nagy kávécégek – például a Nestlé, a Starbucks – után következő legnagyobb kávéfeldolgozó, a JDE Peet’s (Douwe Egberts) fedezeti ügyletei egyelőre képesek tartani a fogyasztói árakat. Mások – mint például az amerikai JM Smucker (Folgers, Dunkin), valamint a német Tchibo és a japán UCC Coffee – azonban árrésük szinten tartása érdekében már drágítottak.

A cikk a Figyelő hetilap szeptember 16-i számában lett publikálva.