A valóságosnál jóval sötétebb kép rajzolódik ki a kínai befektetési környezetről

A pekingi piacszabályozás durva fordulatairól szóló újabb és újabb híradások a valóságosnál jóval sötétebb képet festenek a kínai befektetési klímáról, ami annyiban nem meglepő, hogy a milliárdos Jack Ma valóban eltűnt hónapokra, az Alibaba tényleg gigabírságot fizetett, a technológiai cégeket is megregulázták, és a korrepetálásra szakosodott, tőzsdén jegyzett vállalatok is nehéz hónapokat éltek át. Mindezt megfejelte az ingatlanfejlesztő Evergrande pénzügyi összeomlása, amely az egész ingatlanpiacot megrendítette. Némi joggal írta szeptemberi véleménycikkében a The Wall Street Journal hasábjain Soros György, hogy az amerikai befektetők védelmében korlátozni kellene a kínai eszközök elérhetőségét, mert a pekingi gazdasági gondok strukturálisak, ráadásul a születési statisztikákat is kozmetikázzák, így a munkaerőpiaci kilátások is sokkal borúsabbak, mint ahogy a kínai piacon érdekelt alapkezelők láttatják.

Az aggodalmaskodásnak egyelőre nem volt foganatja, hiszen a Financial Times szerint a külföldi kézen lévő kínai részvények és kötvények állománya az idén eddig mintegy 120 milliárd dollárral 1100 milliárdra emelkedett. A hozaméhes külföldi befektetők 10 százalék feletti mértékben növelték kínai részvény- és fix kamatozású értékpapír-kitettségüket. Az sem véletlen, hogy a világ legnagyobb alapkezelője, a közel 10 ezermilliárd dollárt forgató BlackRock már kínai lakossági terméket is kínál augusztus óta az első száz százalékban külföldiek által tulajdonolt kínai alappal.

Az amerikai befektetőknek azt ajánlja, hogy Kínát már ne tekintsék feltörekvő országnak, s a kitettségüket – részvényben és kötvényben egyaránt – legalább a háromszorosára növeljék, mert a távol-keleti ország tőkepiaca már elég nagy és sokrétű ehhez.

De az is feltűnő, hogy a Morgan Stanley elemzői a „vonzó” kategóriába sorolták az éppen összeomló kínai ingatlanpiacot. Persze, ehhez az is hozzátartozik, hogy amíg az ingatlanfejlesztés lejtőre állt, addig az ingatlankezelő szegmens bombaüzletnek számít. Ott ez nemcsak a karbantartást és a takarítást foglalja magában, hanem olyan egyéb szolgáltatásokat is, mint a gyerekfelügyelet, a bevásárlás vagy a lakásközvetítés.

Mostanában mintha a pekingi hatóságok is valamiféle kiegyezésre törekednének a fontos piaci szereplőkkel. Ennek látványos jele volt az elmúlt hetekben, hogy az Alibaba-alapító Jack Ma másfél év után elhagyhatta Kínát, s Hongkong érintésével, európai roadshow-ra indulhatott. Ennél is izgalmasabb, hogy a hét eleji hírek szerint még ebben a hónapban oktatási engedélyek tucatjait adhatja ki a pekingi kormány, amely a nyár közepén betiltotta az addig virágzó, 100 milliárd dolláros korrepetálási szektort, amelynek négyből három tanuló rendszeres „ügyfele” volt. Azóta 90 százalékkal értékelődtek le a tőzsdén jegyzett nagy oktatási magánvállalatok részvényei, mint a Gaotu Techedu, a TAL Education és a New Oriental Education & Technology Group. Most azonban a Gaotu Techedu és a Tencent Holding által támogatott Yuanfudao képviselői tárgyalnak a pekingi illetékesekkel. Annyi már kiszivárgott a megbeszélésekről, hogy az oktatócégeknek nonprofit alapon kell iskola utáni korrepetálást végezniük, alapítványi formában, cserébe pedig vállalkozási alapon folytathatnak például felnőttoktatást. A hírre, több hónapos tetszhalott állapot után, közel 10 százalékot ugrott a New York-i tőzsdén a Gaotu Techedu árfolyama.