Soros György élesen kritizálta a kínai kormányzat piacellenes lépéseit a Financial Timesban megjelent írásában, melyet azzal indít, hogy az országot vezető Hszi Csin-ping a gazdasági valósággal ütközött össze.
A befektető szerint a piacot korlátozó lépések legnagyobb mértékben az ingatlanpiacot, azon belül is a lakáspiacot érinthetik, hiszen az ország legnagyobb ingatlanfejlesztő cége, az Evergrande úszik az adósságban és a csőd szélén áll. Ez szélesebb körű összeomláshoz is vezethet.
Mindezek oka a milliárdos szerint az országot sújtó demográfiai válságban keresendő, melyre a magánoktatás betiltása rossz válasz volt, amit a New York-i tőzsdén listázott, kínai magánoktatással foglalkozó cégek befektetői is megéreztek. A piacellenes lépések mellett a kínai állam megszerezte a TikTok tulajdonos ByteDance egyik igazgatótanácsi helyét is a háromból, belelátva az egyik legtöbb személyes adattal rendelkező cég működésébe. A kínai állam az Alibabában is jelentős részesedést szerzett.
Hszi ugyan nem érti a piacot, ám az eladási hullám már a kínai érdekek veszélyeztetésével járt, így ezt felismerve az ország pénzügyi hatóságai lépéseket tettek a piac bizalmának visszanyerése érdekében, mely gyors emelkedést hozott.
Mindez azonban átverés.
Hszi számára az összes kínai cég a pártállam eszköze, épp ezért a befektetők durva ébredésre számíthatnak, és nem csak azok, akik tudatosan döntenek a kínai befektetések mellett, de azok is akik megtakarításaik révén szereztek kitettséget az országban. A nyugdíjalapok egyre gyakrabban figyelembe veszik ugyan az ESG szempontokat, ám ezekre egyelőre nincsenek egyértelmű szabályok.
Az sem mindegy, hogy a különböző alapok mihez viszonyítják teljesítményüket. A milliárdos szerint a globális befektetők leggyakrabban az MSCI All Country World Index-hez viszonyítanak, mely ESG szegletének első tíz helyezettje között megtalálható az Alibaba és a Tencent is, de a Blackrock által létrehozott, fejlődő piacokat célzó ETF harmadát is kínai vállalatok adják.
Ennek következtében több száz milliárd dollárnyi amerikai tőke áramlott olyan befektetésekbe, melyek nem ütik meg az elvárt vállalatvezetési standardokat.
Soros szerint a kérdésben a kongresszusnak kellene lépnie, kétpárti törvény megalkotásával, ami megkövetelné, hogy csak transzparens, a részvényesek érdekeivel összhangban működő vezetéssel bíró vállalatokba fektethessenek az eszközök kezelői. Ez természetesen a viszonyítási alapokat is megváltoztatná és lehetőséget adna az amerikai tőzsdefelügyeletnek (SEC), hogy megvédje a befektetőket, köztük azokat is, akik nincsenek tudtában kínai kitettségüknek.
A SEC-et vezető Gary Gensler is gyakran figyelmeztetett a kínai befektetések veszélyeire, ám az országba fektető külföldiek nehezen tudnak ezekben hinni, hiszen Kína számos nehézséget küzdött már le a közelmúltban.
Azonban Soros szerint Hszi Kínája nem az a Kína, amit ismernek, hiszen Hszi Mao Ce-tung rendszerének korszerűsített változatát hozza létre.
Mao alatt pedig nem volt Kínában, így egyetlen befektetőnek sem lehetnek ezzel kapcsolatos tapasztalatai, ami keserű ébredéshez vezet majd a milliárdos szerint.
