Az egyesült államokbeli készülékboltoktól a magyarországi élelmiszerpiacokig és a lengyelországi benzinkutakig a magas energiaköltségek és az ellátási láncok zavarai miatt emelkedő fogyasztói árak világszerte megszorításra kényszerítik a háztartásokat és a vállalkozásokat – írja cikkében az AP hírügynökség.

Az emelkedő, importált infláció az élelmiszerek, a gáz és más termékek árának emelkedéséhez vezetett, és sok embert arra késztet, hogy válasszon aközött, hogy mélyebbre nyúljon a zsebébe, vagy meghúzza a nadrágszíjat. A fejlődő gazdaságokban ez különösen súlyos kérdésként merül fel.

Észrevettük, hogy kevesebbet fogyasztunk 

– nyilatkozta egy budapesti vásárló az AP-nek 

Igyekszünk a legolcsóbb és leggazdaságosabb dolgokat vásárolni, még akkor is, ha nem néznek ki olyan jól

– tette hozzá. 

Fotó: Shutterstock

A közel két éve tartó koronavírus-világjárvány után a válság gazdasági hatásai még mindig érezhetőek, még azután is, hogy számos ország már kinyitott, és sokan most újra bezárnak, a fogyasztói kereslet fellendült. Most a fertőzések újabb hulláma és a koronavírus új változata, 

az omikron nevű szupervarriáns arra kényszerítheti az országokat, hogy újra korlátozásokat vezessenek be, veszélyeztetve ezzel a globális gazdasági fellendülést.

A szupervarriáns megjelenésével gyárak, kikötők és árufuvarozók húzhatják le, még ha ideiglenesen is, a rolót. Ez csak növelve a globális kereskedelemre háruló terheket, és még magasabb árakat idézne elő.

A fertőzések új hulláma tovább súlyosbíthatja az ellátási zavarokat, és még nagyobb nyomást gyakorolhat az inflációra

 – mondta Rubeela Farooqi, a High Frequency Economics amerikai vezető közgazdásza.

A gazdasági hullámok jelentősen sújtják Közép- és Kelet-Európát, ahol az egyes országokban a legmagasabb az inflációs ráta a 27 tagú Európai Unióban, és emiatt drágultak élelmiszerek, illetve fel ment az üzemanyagok ára is.

Egy fővárosi piac egyik hentese a hírügynökségnek elmondta, hogy az üzletmenet visszaesését tapasztalta, mivel a vásárlók olyan multinacionális élelmiszer-áruházláncokban vásárolnak, amelyek  kedvezményekkel várják a vevőket. „Az infláció nem tesz jót nekünk

(...) csak örülök, hogy a gyerekeim nem akarják folytatni ezt a családi vállalkozást, nem látok benne sok jövőt” 

– mondta.

Egy 71 éves nyugdíjas egy varsói szupermarket előtt azt mondta, őt leginkább a szemétszállítási díja sújtotta, amely közel háromszorosára, 88 zlotyra (több mint 6800 forint) nőtt. Azt is nehezményezte, hogy az általa használt étolaj ára harmadával, 10 zlotyra (több mint 780 forint) emelkedett. 

Drámai drágulás az élet minden területén

Tavaly tavasszal a koronavírus szétzúzta a világgazdaságot: a kormányok a határok lezárását rendelték el, a vállalkozások bezárták vagy lerövidítették a nyitvatartási időt, a családok pedig otthon maradtak. A cégek a legrosszabbra készültek, törölték a megrendeléseket és halogatták a befektetéseket.

A gazdasági katasztrófa elkerülése érdekében a gazdag országok – mindenekelőtt az Egyesült Államok – több milliárd euró értékű állami segélyt fogadtak el, amelynek összértéke meghaladja a második világháborút követő gazdaságélénkitő csomagok értékét.

A központi bankok a kamatokat is csökkentették a gazdasági tevékenység élénkítése érdekében. Az AP cikke szerint a gazdaság fellendítésére tett erőfeszítések azonban nem kívánt következményekkel jártak: mivel a fogyasztók egyre inkább el akarták költeni az állami támogatásból vagy alacsony kamatozású kölcsönökből kapott pénzt, és az oltások bevezetése arra ösztönözték az embereket, hogy térjenek vissza az éttermekbe, bárokba és üzletekbe, a kereslet próbára tette a beszállítók lépéstartási képességét.

A kikötőket és a rakodótelepeket hirtelen ellepték szállítmányokkal, és az árak emelkedni kezdtek, ahogy a globális ellátási láncok megragadtak – különösen, amikor a járvány miatt időnként bezárták az ázsiai gyárakat és kikötőket.

Az árak emelkedése drámaivá váltak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint idén 4,3 százalékkal emelkednek a fogyasztói világpiaci árak, ami 2011 óta a legnagyobb ugrás.

Közép- és Kelet-Európa fejlődő gazdaságaiban a legmagasabb éves inflációt Litvániában (8,2 százalék), Észtországban (6,8 százalék) és Magyarországon (6,6 százalék) regisztrálták. Lengyelországban, Európa egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában az infláció 6,4 százalékos volt októberben, ami az elmúlt két évtized legmagasabb rátája.

Fotó: Shutterstock

A cikk szerint egy varsói zöldségesnél több vásárló is azt nyilatkozta, hogy aggódnak az olyan alapvető élelmiszerek árának emelkedése miatt, mint a kenyér és az étolaj, és arra számítanak, hogy az új évben, amikor az energiaárak emelkedni fognak, a helyzet tovább romlik. Egy 44 éves zöldségárus azt mondta, még nem kellett emelnie az általa értékesített burgonya, alma vagy sárgarépa árát, de a Spanyolországból és Olaszországból importált koktélparadicsom drágább, mivel a lengyel fizetőeszköz, a zloty gyengült.

A valuták gyengülése Közép- és Kelet-Európában az USA-dollárral és az euróval szemben felfelé nyomja az import és az üzemanyag árát, és súlyosbítja a kínálati tartalékok és egyéb tényezők miatti csípést.

A forint az elmúlt hat hónapban mintegy 16 százalékkal gyengült a dollárral szemben,

a múlt héten pedig történelmi mélypontra süllyedt az euróval szemben. Carmen Reinhart, a Világbank vezető közgazdásza szerint, ha a központi bankok túl agresszívan lépnek túl korán az infláció megfékezéséhez, az rövidre elzárhatja a gazdasági fellendülést.

Elmondta, hogy a magasabb élelmiszerárak elsősorban a fejlődő országok szegényeit sújtják, ahol a családi költségvetések aránytalanul nagy részét fordítják élelmiszerre. „Az élelmiszerárak a társadalmi nyugtalanság barométerei” – vonta le a következtetést a közgazdász.