A differenciált adóztatás lehet a jövő útja a dohányiparban

A dohányzás visszaszorításának igénye visszatérő eleme az egyes országok közegészségügyi kommunikációjának. Ezzel a céllal nehéz lenne vitatkozni, hiszen a dohányzás hosszú távon ártalmas, erre számtalan bizonyíték van, mindenki jobban teszi, ha leteszi a cigarettát. A dohányipari szakértők abban bíznak, hogy ezt szeretné elérni az Európai Unió is, sokak szerint mégis félő, hogy a nemzetközi vitákban hangoztatott tudományos szempontok a látszat szintjén maradnak, miközben milliók esnek áldozatul az elkövetkezendő évtizedekben az „ártalomcsökkentés” félreértett politikájának.

Február 15-16-án a BECA (BEat CAncer) dohányzás visszaszorítására, valamint az ártalomcsökkentésre irányuló javaslatait tárgyalták meg az Európai Parlamentben az EUBC (Europe’s Beating Cancer) keretein belül. Csakhogy a javaslat, ami hosszú előkészítő munka után került az asztalra, tragikus hatással lehet a leginkább innovatív át- és leszoktató füstmentes termékekre, azok forgalmazására és ízesítésére.

Bár a bizottság látja az egészségügyi potenciált ezekben a termékekben, nem hajlandó ezt elismerni az adók differenciálásában. 

Holott azt mindenki tudja és látja, hogy mennyire működik a károkozás mértékével azonos adóztatás. Elég, ha az elhíresült csipszadóra gondolunk, ami kifejezetten a káros összetevők mértékének adózására koncentrált. Érdekes, hogy ezt a sikersztorit nem sikerült átültetni a dohányzás visszaszorításának politikájába.

A differenciált adóztatásnak az ártalomcsökkentés részeként kell működnie, másként célt fog téveszteni a szándék, ami az adózás mögött húzódik. Miközben szakértők szerint egyre több dohányzó tér át valamilyen füstmentes alternatívára, melynek károkozása 95 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos cigarettáké, ezeket adóztatási szempontból egy kalap alá veszik a többi dohánytermékkel. Nem vesznek tudomást arról, hogy immár húsz éve harcolnak a sikeres leszoktatás ellen.

Szakemberek szerint ugyancsak rossz ötlet a testület részéről az ízesítés tiltása. Minden ilyen javaslatban a „fiataloknak vonzó ízek” kifejezést használják. Ez egyrészt álságos, hiszen ilyen íz nem létezik, ez egy közegészségügyi filozófiai fogalom, nehéz lenne olyan ízt említeni, amit csak és kizárólag a fiatalok kedvelnek. Ha viszont korlátozzuk az ízesítéseket, azzal egyúttal korlátozzuk az át- és leszokók számát is. Kérdés, hogy mi a valódi szándék ezekkel a tiltásokkal. Az ízesítéstiltás kétélű fegyver, szemléletes, hogy a hazai tiltás után, a trafikok liquidforgalma több mint a felével csökkent. A feketepiac fellendült, a felhasználók más források után néztek, vagy visszatértek a hagyományos cigarettához. Pedig aligha ez volt a szándék.

Összefoglalva a bizottság jelentésének sarkalatos pontjait:

• a differenciálatlan adóztatás nem járható út, ha az ártalomcsökkentés a cél.
• az ízesítések tiltása, korlátozása éppen a célcsoportot nem fogja ösztönözni a váltásra, miközben a cél érdekében óvott korosztály a feketepiacon szerzi be, ellenőrizetlen forrásokból a termékeket, ahogy ezt már világosan látjuk az e-cigaretták esetében a hazai piacon.
• Ezzel szemben előremutató lenne, ha a BECA hű maradna az eredeti szándékához:

A bizottság létrehozása azt mutatja, hogy a rák elleni küzdelem milyen fontos az EU jövője szempontjából. Becslések szerint 2020-ban az EU-ban 2,7 millió új rákos megbetegedést diagnosztizálnak majd, és 1,3 millió ember fog rákban meghalni. A következő 25 évben várhatóan több mint 100 millió európait diagnosztizálnak majd rákkal. Ezek a számok jól mutatják az előttünk álló probléma óriási méreteit. Az Európai Parlament képviselőinek elkötelezettsége a rákkezelés közös keretrendszerének létrehozásában szolidaritásunkat fejezi ki, de egyben európai polgártársaink jóléte iránti felelősségünket is. Támogatnunk kell a kutatókat, orvosokat, ápolókat, szociális munkásokat, és valódi segítséget kell nyújtanunk a rák ellen küzdő és a rákból felépült betegeknek.

Az EUBC célkitűzéseit is veszélybe sodorja, ha ez a két sarkalatos pont nem változik, pedig a szándékok, amelyeket megfogalmaztak, széles körben támogatandók:

• dohánymentes generáció: 2040-re a lakosság kevesebb, mint 5 százaléka használjon dohányt.
• a káros alkoholfogyasztás csökkentése az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megfelelően (az alkoholfogyasztás legalább 10 százalékos relatív csökkenése 2025-ig), valamint a fiatalok alkoholmarketingnek való kitettségének csökkentése.
• a környezetszennyezés csökkentése az EU levegőminőségi normáinak az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásaihoz való igazításával, valamint a rákkeltő anyagoknak és sugárzásnak való kitettség csökkentése.
• az ismeretek és az egészségügyi műveltség javítása az egészségesebb életmód előmozdítása érdekében.

Arról nem is beszélve, hogy a 8. és a 12. paragrafus teljes mértékben ellent mond ennek a szándéknak, az egységes adóztatásra, az egységes csomagolásra és az ízesítés tiltásra támaszkodva elérni a célt, illogikus és hatástalan.

A BECA figyelmen kívül hagyta az összes érdekvédő civilszervezet véleményét, minden olyan hozzászólást, melyet a felhasználók kezdeményeztek.

 Éppen ezért az érintettek azt érezhetik: róluk döntenek, de nélkülük. A hőn áhított füstmentes jövő nem valósítható meg innovatív, ártalomcsökkentő termékek nélkül. Ezek a termékek az elmúlt öt évben több embert szoktattak le a dohányzásról, mint a megelőző húsz esztendő közegészségügyi lépései. Anglia már látja a fényt az alagút végén, adja magát a kérdés, hogy mi vajon mikor fogjuk?